Petróleumlámpa

Petróleumlámpa sokkal fényesebben ég, ha belét, mielőtt alkalmazzuk, előbb ecettel itatjuk és kályha tüzénél alaposan megszárítjuk. Tulajdonképpen minden lámpabelet, amelyik sokáig állott, ki kellene szárítani, mert mindig sok nedvességet von el a levegőből, még hogyha nem is vesszük észre. A nedvesség korlátozza felszívóképességét, mikor a lámpában van.

Jól kiszárított lámpabéllel lényegesen szebben ég a lámpa. Kerek égőknél fontos, hogy a bél teljesen körülzárja az égőt, és ne hagyjon hézagot. A bél felső részét egyforma kerekre kell vágni vagy dörzsölni papírral, máskülönben görbén ég és kellemetlenül pislog. Rövidre égett lámpabelet még egy ideig lehet használni, ha alsó végére gyapotfonálból hurkokat varrunk. Petróleumlámpa tartályát, ha homályos réteg rakódott reá, úgy kell alaposan megtisztítani, hogy megtöltjük fahamulúggal, vagy szódás, esetleg szappanos vízzel, és egy ideig állni hagyjuk. Apróra darabolt papír vagy mosópor jó szolgálatot tesznek a ledörzsölésnél. Azután langyos vízzel alaposan kiöblítjük a tartályt, és kályhánál megszárítjuk. Régi elgyantásodott lámpabelet legokosabb újjal fölcserélni, mert rosszul ég és nem világít szépen. Az égőre rakódott fekete réteget szalmiákkal, vagy homokpapírral dörzsöljük le, s csak azután használunk valamilyen tisztítószert. A lámpabelet jobb papírral, mint ronggyal tisztára dörzsölni. A rongyról a szálak foszlanak le, belekerülnek az égőbe és a lámpa sokszor emiatt nem világít szépen.

Égő lámpa leoltásánál a belet mindig le kell csavarni, mert a láng könnyen visszacsaphat és felrobbanthatja a lámpát. A petróleumtartály igen gyakran nedves kívül, a petróleum könnyen lecsepeghet és foltokat hagy mindenütt, ahová ér, és azonkívül a lámpa rossz szagot is áraszt. Ha a tartály külön tartóban áll, észrevesszük, hogy bizonyos idő múlva néhány csepp petróleum gyűlt össze benne. Népiesen azt mondják, hogy „a petróleum átizzadt”, holott ez tévedés. A bajon könnyen lehet segíteni. A tartályban levő petróleumot a bél felszívja és felső széléig vezeti. Ha a lámpabelet tisztítás után vagy eltoláskor nem csavarjuk le, a bélbe felszívódott petróleum, miután nem ég el, kicsurran az égőre és végigfolyik a tartályon. Tehát a petróleum nem izzadja át az üveget, hanem túláradva folyik végig rajta. A lámpabél lecsavarásával petróleumot is megtakarítunk, de azonkívül megakadályozzuk a kellemetlen szag keletkezését és nem lesz tőle petróleumfoltos sem kezünk, sem a lámpa alatt levő asztal.

Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936