Patthelyzet a biztosítófronton

Drága tekintetPavol Funtál illusztrációs felvételeA Szlovák Orvosi Kamara szerint azonban az orvosok havi negyvenezer korona hiányt termelnek, ami szintén tarthatatlan állapot, ezért a kezelésekért eddig fizetett árak megduplázását követelik. Röviden így foglalható össze az elmúlt két hét történése azóta, hogy a Szlovák Orvosi Kamara arra szólította fel tagjait, hogy ne fogadják el a VšZP által felkínált feltételeket a 2006-os évre.

Mit mutatnak a tények: a körzeti orvosok – gyermek- és felnőttorvosok – havi bevétele a biztosítóktól mintegy 55-70 ezer korona, állítja Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke, a kiadások, a rendelő fenntartásának költségei 40-50 ezer koronát tesznek ki, plusz az orvos fizetése, ami a fenti bevétel alapján nagyjából 10-15 ezer korona lehet. „Vannak ugyan elvétve olyan orvosok is, akiknek 3000 regisztrált páciensük is van, de az ilyen esetek nagyon ritkák” – állítja Pásztor. A gyerekorvosok még rosszabb helyzetben vannak: a demográfia trendje ugyanis számukra a legkedvezőtlenebb, mivel egyre kevesebb a gyerek. A saját fizetésük mellett az alkalmazott nővérek fizetésén is spórolni kénytelenek. „A nővérek átlagosan 8-10 ezer korona nettó fizetést kapnak” – mondta Pásztor. Az ASL szerint azonban a helyzet idén valamelyest javul, ők elfogadhatónak tartják a biztosító feltételeit.

A másik oldal: Általános Egészségbiztosító a legnagyobb intézmény, a biztosítottak csaknem 70 százaléka vele áll szerződésben, vagyis a legtöbb orvos egzisztenciálisan függ a biztosítóval kötött szerződéstől. A legtöbbjüknek szinte minden ügyfele vagy ügyfeleinek túlnyomó többsége ezzel az intézménnyel áll szerződéses viszonyban. Ezért kérdés, hogy hány orvos engedheti meg magának, hogy nem szerződik a VšZP-vel. Sokkal jobb helyzetben vannak azok az orvosok, akik nagyvárosokban rendelnek, mivel a jobb anyagi helyzetben lévő klientúrájuk gond nélkül elviseli, ha néhány száz koronát fizetniük kell majd az orvosnál.

A VšZP biztosítottjainak nagy része állami biztosított – nem állami alkalmazott, hanem például gyerek, diák, nyugdíjas, vagyis olyan személy, aki helyett az állam fizeti a biztosítást. Ez viszonylag alacsony, mivel csak az átlagbér 4 százaléka a személyenkénti biztosítási járulék mértéke. Svätopluk Hlavačka, a biztosító igazgatója azt állítja, hogy nem engedhetnek a kamara követelésének, mivel ez a biztosító csődjét jelentené. „Ez nem szolgálná az orvosok érdekét sem” – érvel az igazgató. A kamara követelése több mint 9 milliárd korona pluszkiadással járna, ami a biztosító szerint orvosonként egymillió korona pluszbevételt jelentene, mivel a VšZP mintegy 9 ezer orvossal áll szerződéses viszonyban. A megoldáshoz várhatóan mindkét félnek engednie kell, vélhetően a kamarának kell majd nagyobb visszalépést tennie, hiszen a politikusok eddigi kijelentései alapján nem várható, hogy a biztosító bevétele hirtelen milliárdokkal emelkedik majd.