Páratlan régészeti lelet

David Daníček régész a termékenység iráni istennőjét, Anahitát ábrázoló, tíz centiméteres szobrocskát ugyanazon a helyen találta, ahol korábban egy, a népvándorlás korából (i. sz. 4–5. század) való temetkezési hely került elő a föld alól. A szobrocska Daníček szerint vagy egy régi kereskedelmi útvonalon, vagy a római birodalom északi határán folyó katonai tevékenység nyomán kerülhetett mostani helyére. „A gipszkőből készült szobrocska, amely valószínűleg egy törzsi vezetőé lehetett, egy arany kapoccsal díszített, hosszú zöld köpenyt és valószínűleg arany nyakláncot viselő, ülő vagy guggoló nőt formáz, aki arcát valamilyen könyv vagy kódex, esetleg két összeérő elefántcsont lap mögé rejti. A nyilvánvalóan pecsétnyomónak készült kis szobor alsó részét erotikus motívum díszíti” – írta le a leletet egy másik cseh archeológus, Petr Charvát. Megítélése szerint a nőalak a termékenység iráni istennőjét, Anahitát ábrázolja, aki az ősi Irán késői időszakában, a Szasszanidák korában (az i.sz. 226 és 633 közötti időszakban) nagyon népszerű volt, alakját számos más régészeti leletből ismerik a kutatók. (A Szasszanidák iráni uralkodócsalád volt, amely az i.sz. 3–7. században hatalmas birodalmat alapított a mai Irán, Irak, Afganisztán és a Kaukázuson túli vidék területén.)

Cseh területen ez az első ilyen lelet, hozzá hasonlók eddig csak a Rajna-vidékről kerültek elő, ahol archeológusok egy ugyanabból a korból származó, fegyverekkel és ékszerekkel teli sírhelyet tártak fel. (m, t)