Orosz Stonehenge?

Stonehenge madártávlatbólHa valóban fennáll a hasonlóság, abból arra lehet következtetni, hogy mind az ősi európai, mind az ősi orosz népek hasonló pogány hitet vallottak, amely összefonja az égi ciklusokat az emberek és állatok életével. Mivel az orosz ásatáson vallási tárgyakat és szimbólumokat is találtak, jelentésük talán fényt deríthet azokra a pogány szertartásokra is, melyeket egykor a Stonehenge-nél tartottak. Ahogy Stonehenge elhelyezkedése jelentéssel bírt a megalit alkotói számára az angliai Salisbury fennsíkon, ugyanúgy Rjazannak is megvannak a maga sajátosságai az orosz építők szemében. A helyről remek rálátás nyílik két folyó, az Oka és a Pronya találkozására is.

Ilja Ahmedov, az ásatás vezető régésze, az Orosz Állami Történelmi Múzeum kutatója a Novosztyi riporterének írta le az építményt. Elmondása szerint a talajban talált mélyedések egy 7,6 méter átmérőjű körre utalnak, amit egymástól egyforma távolságra álló, fél méter vastag farudak szegélyeztek. A kör belsejében egy hatalmas, négyszög alakú mélyedés található, ami arra utal, hogy egykor négy cölöp állt azon a helyen. A régészek szerint a középponti szerkezetről igen látványos kép tárult a nézelődő elé. A körön belül két-két pár rúd kapukat alkotott. A naplemente látható a kapukon keresztül, ha a szemlélődő a kör közepén áll. Volt még egy rúd a körön kívül, amely a napfelkeltére mutatott. A kutatók kis kerámia edényt találtak a középponti mélyedésben. Az edényt cikk-cakk motívum díszíti, ami Ahmedov szerint a nap sugaraira emlékeztet, valamint hullámvonalak, melyek szerinte a vizet szimbolizálják. Az edény mellett találtak egy bronz árat fakéreg borításban, valamint egy állatcsontból készült oltárt. A körön kívül a régészek még két másik edényre is rábukkantak, melyek semmilyen díszítéssel nem rendelkeztek. A kutatócsapat szerint valószínűleg az eredetileg Irán területéről átvándorolt erdőlakó népek készítették őket, amelyek 4000 évvel ezelőtt éltek a Rjazan területen. A körön kívül találtak még emberi csontokat és fogakat is, melyek a régészek szerint egy törzsfőnökéi lehettek, akit poszthumusz szenteltek meg. Sírhelyek a Stonehenge közelében is találhatók.

Ahmedov magyarázata szerint a nap- és holdimádás egy termékenységi kultuszhoz, valamint az élet és a halál közötti mitológiai kapcsolathoz köthető. A köralakról azt hitték, hogy mágikus tulajdonsággal bír, mivel nincs kezdete vagy vége, ezért az örökkévalóság szimbólumaként tekintettek rá. „Párhuzam vonható Stonehenge-dzsel, amely közel áll megalkotásának időpontját tekintve is, meg abban is, hogy kezdetben szintén fából építették” – mondta Ahmedov. „Mindazonáltal nem lehetett vérrokonság a két építmény alkotói között. A Rjazan területén talált ugyanis bizonyíthatóan köthető az erdőlakókhoz, akik az eurázsiai sztyeppe délkeleti részéről származnak.”

Mike Pitt, a Hengeworld című könyv szerzője, illetve a British Archeology folyóirat főszerkesztője kétli, hogy Stonehenge közvetlen hatással lett volna az orosz emlékműre. „Nincs ismert kapcsolat az akkori Oroszország és Anglia között, ezért a hasonlóság csupán a véletlen műve lehet” – mondta a Discovery Newsnak. „Stonehenge egyedülálló, de lehetséges, hogy léteznek előfutárai, és építését inspirálhatták a faszerkezetek“” – tette hozzá. (hg)