Öregek és betegek az Öböl-országok élén

Olyan királyi családok állnak ugyanis az élükön, amelyeknek vezetői gyakran öregek és betegek. Demokratikus intézmények hiányában e stratégiai fontosságú övezet vezetői igen gyakran több száz éves dinasztiák leszármazottai, örökösei. Az Öböl menti Együttműködési Tanács hat tagállamának vezetői kivétel nélkül kiterjedt hatalommal rendelkeznek és nagy tekintélyt élveznek, mivel a kőolajbevételek lehetővé teszik számukra azt, hogy biztosítsák alattvalóik hűségét és odaadását.

A hat monarchia – Szaúd-Arábia, Bahrein, Emírségek, Kuvait, Oman és Katar – mintegy 500 milliárd hordónyira becsült kőolajjal, a világ tartalékainak felével rendelkezik a föld mélyén. Az Öböl királyai, emírjei és szultánjai életük végéig uralkodnak, bármilyen is a koruk és egészségi állapotuk, hacsak nem távolítják el őket a trónról – általában a fiaik, amint az többször is megtörtént a 20. században. Fahd király, az 1921-ben született szaúdi uralkodó, aki 1982-ben féltestvérének, Haled királynak a halála után került hatalomra, 1995-ben bekövetkezett agyvérzése óta tolószékben él. A tényleges hatalom féltestvérének, a 80 éves Abdallah trónörökösnek a kezében van. A szaúdi örökösödési rend harmadik helyén a befolyásos védelmi miniszter, Szultan herceg áll, aki – úgy tűnik – háttérbe vonult a politikai életből, amióta idén több hétre kórházba került egy sebészeti beavatkozás nyomán. A szomszédos Kuvaitban a 75 éves uralkodó, Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir asz-Szabah emír és a 73 éves trónörökös, Szaad el-Abdullah esz-Szalem asz-Szabah sejk egyaránt egészségi problémákkal küszködik. Dzsábir sejk 2001 szeptemberében agyvérzést kapott és négy hónapon át Nagy-Britanniában lábadozott. Szeptemberben tért vissza New Yorkból, ahol a hivatalos média szerint orvosi rutinvizsgálaton esett át. Hazatérése óta először október 26-án mutatkozott a nyilvánosság előtt, az új parlamenti ülésszak megnyitóján. A parlamentbe való belépésekor és távozásakor is segítőire kellett támaszkodnia, és a kurta protokolláris formulát is ülve mondta el. Az emír 1977-ben került hatalomra, miután meghalt unokatestvére, Szabah asz-Szalem asz-Szabah sejk. Nemrég tevékenységének javát féltestvérére, Szabah el-Ahmad esz-Szabah sejkre ruházta át. A trónörökös a maga részéről 1997-es vastagbélműtéte óta ismételten egészségi problémákkal küzd. Tavaly adta át Szabah sejknek a kormányfői posztot, amelyet addig a trónörökösi címmel együtt gyakorolt, és makacs híresztelések terjednek arról, hogy hamarosan a miniszterelnököt nevezik ki trónörökössé.

Kábúsz, Omán szultánja csak 64 éves, de 1970 óta van már hatalmon. Ekkor döntötte meg egy vértelen államcsínnyel apja uralmát, aki 1932-ben lépett trónra. Mindmáig nem nevezett ki trónörököst.

Katart és Bahreint a térség legfiatalabb államfői irányítják, mivel Katar emírje, Hamad bin Kalifa asz-Szani sejk és Bahrein királya, Hamad bin Isza al-Kalifa egyaránt 1950-ben született. Hamad sejk, aki 1995-ben jutott hatalomra apjának megdöntésével, néhány éve veseátültetésben részesült. Ami Hamad királyt illeti, ő 1999-ben lépett apja, Isza sejk örökébe, aki 38 évi uralkodás után hunyt el. Mindkét uralkodó nyugati tanulmányokat végzett fiát nevezte ki trónörökössé.

Kuvait korlátozott, de reális jogkörrel felruházott parlamenttel rendelkezik. Bahrein parlamentje kétkamarás, az egyiket választják, a másikat kijelölik, de az utóbbi rendelkezik nagyobb hatalommal. Az omániak igazi befolyás nélküli konzultatív tanácsot választanak, míg a szaúdi és az emírségek-beli tanácskozó testületek tagjait a kormányzat nevezi ki. Katarnak nincs parlamentje.