Ókori családi tragédia áldozatait tárták fel Cipruson

A Ciprusi Régészeti Hivatal közleménye szerint a feltárások során két felnőtt, egy tinédzser, valamint egy kisgyermek földi maradványai kerültek napvilágra, akik a Kr.e. 4. században a várost leromboló nagy erejű földrengés során vesztették életüket.  A leletek tanúsága szerint a családtagok a házon kívül próbáltak menedéket találni, s összebújtak egymást védelmezve: a kisgyermeket az egyik felnőtt jobb karjával átölelve igyekezett megóvni. A leomló falak óriáskövei azonban halálra zúzták a menekülőket.    A család tehetős lehetett, erről árulkodik a kétszintes lakóépület igényes kivitelezése - a ház  alabástrompadlózata, a falak márványburkolata, valamint drága lakberendezési tárgyak sokasága. A leletek között szerepel egy "termetes" márványváza, valamint egy nagyméretű üvegtál, amelyhez hasonlók Egyiptomban, a kopt temetőkben kerülnek napvilágra . A régészek feltártak sok gazdagon díszített üveg- valamint kerámiaedény-töredéket is, ezek segítségével sikerült meghatározni a földrengés dátumát, amely a Kr.e. 4. század közepén pusztította el a várost. A datálás pontosságát alátámasztja a helyszínen feltárt pénzérmék vizsgálata is.    A földrengést követően újjáépítették a Ciprus déli partvidékét uraló várost, amely a Római Birodalom idején fontos kereskedelmi és kulturális központtá vált. Itt épült az antik világ egyik legpompázatosabb színháza, s az idelátogatókat ámulatba ejti az ókori mozaikok szépsége, a római fürdők fejlett vízvezetékrendszere is. Kr.e. 15-ben a várost újból lerombolta az a földrengés, amely a szakértők szerint az egyik legpusztítóbb volt a sziget történetében.