Nemcsak nálunk veszteséges a sertéstartás

A radikálisan emelkedő takarmányárak és az alacsony felvásárlási árak következtében a becslések szerint tavaly átlagosan 14 eurót veszítettek az EU sertéstartói minden egyes állat felnevelésén. Német piacelemzők szerint ugyanakkor idén és az elkövetkező időszakban már javulhat a termelés jövedelmezősége, amely a takarmányárak alakulásától, a harmadik országokból behozott import sertéshús mennyiségétől és a felvásárlási árak alakulásától is függ. Ismeretes, hogy az unió ideiglenesen befagyasztotta a brazil sertések importját (adminisztratív okokra hivatkozva), és az idei év első felében mintegy 100 ezer tonna sertéshúst visznek piacra a magánraktárakban tárolt készletekből. Egyes tagországokban a sertéshús kivitelének fokozásában látják a megoldást az elhúzódó problémára. Új lehetőségek nyílnak a Kínába és a dél-ázsiai térségbe irányuló exportban is. Mivel Oroszország is megszüntette a lengyel sertések behozatalára vonatkozó tilalmat, ezen a piacon is átcsoportosítások várhatók. A németországi állattartók a genetikailag módosított termékekből készült takarmányok felhasználásának korlátozásában is látják a piaci versenyben egyre érezhető különbséget. AGMO takarmánynövények alkalmazásával a nem uniós tagországok sertéstartói olyan előnyhöz jutnak, amelyet egyre nehezebb lesz behozni. (sz)