Nem süllyedt el a hajó, csupán átfestették

A telefonhívás igen messziről érkezett, de hála a műholdaknak, tökéletesen érthető volt. A Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet (OMI) londoni központjával a hívó azt közölte, hogy a Vörös-tengeren kalózok támadták meg, és segítséget kért. „Ez a történet a múlt évből való”– mondja Natasha Brown, az OMI szóvivője. „A kétségbeesett telefonáló azt is közölte, hogy vitorlását érte támadás. Azt tanácsoltuk, hívja az ottani parti őrséget. Az OMI, mint az ENSZ szervezete, nem tud többet tenni értük. Ez az ügy szerencsés fordulattal ért véget. Emberünk nem sokkal később telefonált, hogy a kalózok futni hagyták őket. Időről időre sajnos befutnak hozzánk ilyen segélykérő hívások, szerencsére nem túl gyakran” – mondta Brown.

Míg a Földközi-tengeren csökkent (4 esetről 2-re) és szinte elenyésző a tengeri banditizmus, addig például a Malaka-szorosban, az Indiai-óceánon, a Dél-kínai-tengeren megugrott az esetek száma. Az OMI-nál dolgozó Hartmut Hesse parancsnok szerint a nyílt tengeri támadások számának felfutását több ok magyarázza: egyes szigetországok nehéz gazdasági helyzete összefügg a vízi banditizmus felvirágzásával, anyagi és emberi erőforrások hiányában ugyanis lemondanak arról, hogy ellenőrizzék a hozzájuk tartozó igen kiterjedt szigetvilágot és ott a kábítószer-csempészet, vagy a bűnözés más területeit. Ez a helyzet a Fülöp-szigeteken és Indonéziában. A klasszikus típusú támadások, amelyek főként Afrika, Dél-Amerika partjai mentén vagy Délkelet-Ázsiában szokásosak, igen agreszszív módon zajlottak, zajlanak – mondja a kapitány. A kalózok jól felfegyverzettek, és keményen fenyegetik a legénységet, ha nem engedelmeskedik nekik - elveszik a pénzüket, értéktárgyaikat sem kímélik.

A szervezett bűnözés beszivárgásával ezek a támadások némileg vesztettek brutális jellegükből, a módszerek és főként az eszközök modernizálódtak, sőt egyenesen ultramodernek. A bűnszövetkezetek előre, mintegy lábon eladják a rakományt a vevőnek, majd körülnéznek a szóba jöhető hajók között és korszerű eszközeik bevetésével hatalmukba kerítik a megfelelő hajót a nyílt tengeren, és a megrendelőnek megfelelő célhelyre juttatják. A modern idők kalózai leginkább az ón-, alumínium- és a kőolajszállítmányokra csapnak le. A hajó törvényes tulajdonosainak jogos aggodalmai elé menve egy brit társaság, a Marine Risk Management (MRM) többek között abban ígér segítséget, hogy visszaszerzi a nehéz helyzetbe került hajót, előbb a tárgyalások és a diplomácia eszközeivel, ha pedig ez nem vezetne eredményre, keményebb módszerekkel. Hartmut Hesse szerint a helyzet javulását csak a nemzetközi együttműködés erősítése és az Interpol bevonása jelentheti. A fegyveres őrök jelenléte a fedélzeten nem megoldás, mert az ahelyett, hogy elrettentené a kalózokat, csak az erőszak növekedéséhez vezet. Természetesen az sem megy ritkaságszámba, hogy a kalózok összejátszanak a parti őrséggel, az utóbbiak szolgáltatják az információkat, az előbbiek a hasznot. Kína felségvizein – főleg Hongkong környékén sok kis lakóhajó – sampán – voltaképpen valóságos erőd. A szerény külső takarja a fegyvereket és a mindenre kapható legénységet. Volt már rá példa, hogy egy ilyen sampán másodpercek alatt maga mögött hagyta a rendőrség leggyorsabb ágyúnaszádját is. (MTI)