Nem kárpótolják a szexuális rabszolgákat

A japán legfelsőbb bíróság decemberben elutasította annak a négy kínai nőnek a kárpótlási keresetét, akiket a második világháború alatt a japánok katonai bordélyba hurcoltak és prostitúcióra kényszerítettek. A ma 77 és 81 év közötti egykori áldozatok még 1995-ben fordultak a japán bírósághoz.

Lee Seung-Yeon koreai színésznő, az 1992-es Miss Korea szépségverseny győztese 2004-ben erotikus képsorozatot és videót készített, melyen a kényszerprostituáltak helyzetére utaló pózban látható. A „mű“ hatalmas felháborodást keltett hazájában. A képen a színésznő térden állva kér bocsánatot egy egykori szexuális rabszolgától. TASR/AFP-felvételA legfelsőbb japán igazságszolgáltatási intézmény azzal utasította el kárpótlási követelésüket, hogy a mostani kormány nem felelős a japán háborús vezetés által elkövetett gaztettekért. A japán legfelsőbb bíróság előzőleg elutasította annak a 35 dél-koreai állampolgárnak a keresetét is, akik az 1910 és 1945 közötti japán megszállás alatt elszenvedett sérelmeikért követeltek kárpótlást. A 13 évig húzódó pert 1991-ben 3 dél-koreai aszszony kezdeményezte, akiket a Koreai-félszigetet megszálló japán császári hadsereg prostitúcióra kényszerített A 3 nő 6 évtizedes hallgatást tört meg, amikor a nyilvánosság előtt beszélt a szégyenletesnek és ezért tabutémának minősített szexrabszolgaságról. Megrendítő vallomásuk hatására több sorstársuk csatlakozott hozzájuk.

Elutasított kereset

Osamu Tsuno, a japán legfelsőbb bíróság elnöke alkotmányos és történelmi érvekre hivatkozva utasította el keresetüket. „Az ilyen esetek kárpótlását képtelenség lett volna előrelátni akkor, amikor az új japán alkotmány született” – hangoztatta indoklásában, hozzátéve: különben is 1947 előtt, azaz Japán amerikai nyomásra létrehozott alkotmánya előtt szenvedték el sérelmeiket. Az ítélet azt is kimondja, hogy a felperesek a Dél-Korea és Japán viszonyát rendező 1965-ös kétoldalú egyezmény értelmében elvesztették jogukat arra, hogy kárpótlásért folyamodjanak. Az egyezményben Tokió kölcsönök folyósítását vállalta Dél-Korea számára.

Katonai bordélyokban

Több mint 200 ezerre becsülik azoknak a koreai, kínai, tajvani, Fülöp-szigeteki és indonéz nőknek a számát, akiket a múlt század 30– 40-es éveiben katonai bordélyokba kényszerítettek a japán megszállók. Többségük már nem él, de a nemrég elutasított kereslet beadói között is voltak olyanok, akik a már elhunyt áldozatok leszármazottaiként követeltek kárpótlást.

A japán hatóságok hosszú évtizedekig azt állították, hogy a japán katonai bordélyok „kényelmi hölgyei” – ahogy cinikusan a prostitúcióra kényszerített, szerencsétlen szexrabszolgákat nevezték – eleve prostituáltak voltak, a különbség csupán annyi volt, hogy a japán hadsereg „szolgálatában” jobb ellátásban részesültek, mint régi helyeiken. A kérdés eldöntésére a dél-koreai kormány és az ENSZ Emberi Jogi Főfelügyelősége a 90-es években vizsgáló bizottságot hozott létre, amely megállapította azt, amit végül a japán kormány is kénytelen volt beismerni, és Obuki miniszterelnök szóvivőjén keresztül nyilvánosságra hozni: „Az akkori japán katonai kormányzat aktívan részt vett a családjuktól elszakított lányok internálásában és a japán hadsereg által közvetlenül irányított kéjtáborokban történő elhelyezésükben. Ezek a lányok nem voltak prostituáltak, de kényszerítették őket, hogy azok legyenek.” Egyetlen bocsánatkérő szó sem hangzott el japán részről.

Kevesen tértek haza

A Japán Hadsereg levéltáraiban kutatva a vizsgáló bizottság kiderítette, hogy a lányokat „ellátmány” címszó alatt regisztrálták, az élelmiszer és a muníció között. A katonák féken tartása és a nemi betegségek terjedésének meggátolása – ezzel az indoklással az egész japán frontvonal mentén katonai bordélyokat állítottak fel. A lányokat gyakran jó munkahely hamis ígéretével toborozták, még gyakrabban egyszerűen elhurcolták lakóhelyükről, és erőszakkal kényszerítették, hogy „a hadsereg prostituáltjai” legyenek. Voltak köztük még szinte gyerekek is. Kevesen tértek vissza a családjukhoz: betegség vagy a katonák általi szadista megcsonkítás okozta halálukat, sokan öngyilkosok lettek.

Megcsonkított testek

Akárcsak a németek, a japánok is szenvedélyesen fényképezték az általuk elkövetett borzalmakat. Nemrég Tajvanban könyv alakban jelentették meg azokat a felvételeket, amelyek a japán hadsereg katonai bordélyaiban készültek: meztelen, fejetlen női hulla, mellette vigyorgó japán katona mutatja a levágott fejet: karóba húzott, borzalmasan megcsonkított, ruhátlan női testek, magányosan, egy vagy több katonával, újra és újra, több száz oldalon. Ezeket a rettenetes fényképeket nem lehet letagadni. (vk)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?