Nem hemzsegnek nálunk a külföldi hallgatók

Tízből négy egyetemista, ha újra be kellene adnia felvételi kérelmét, másodszor már biztosan nem abba a felsőoktatási intézménybe jelentkezne, melyben jelenleg folytatja tanulmányait, derül ki egy felmérésből. Míg a hazai fiatalok viszonylag nagy számban választanak külföldi egyetemet, az országhatárokon túlról már jóval kevesebben érdeklődnek a szlovákiai felsőfokú tanulmányok iránt. Elgondolkodtató tény továbbá, hogy a világ, színvonalát és az oktatás minőségét tekintve első ötszáz egyeteme közt nem találunk egyetlen hazait sem. A honi felsőoktatás színvonalát alapul véve tehát a világban legfeljebb csak a másodhegedűs szerepe kínálkozik a szlovákiai egyetemek számára.

Támpontul szolgálhat

Míg nemzetközi viszonylatban bevett gyakorlatnak számít a felsőoktatási intézmények, karok rangsorolása, minőségi besorolása, Szlovákiában a legutóbbi időkig nem osztályozták az egyetemeket. A hazai felsőoktatási intézmények minőségi szempontú rangsorolása két évvel ezelőtt indult meg az ARRA ratingügynökség jóvoltából. Az oktatási tárcától, az egyetemektől, a felsőoktatás legfőbb képviseleti szerveitől, a munkáltatói oldaltól függetlenül működő szervezetnek a lista elkészítésével az elsődleges célja az volt, hogy támpontot nyújtson a hallgatójelölteknek a számukra leginkább megfelelő felsőoktatási intézmény kiválasztásában. Az ügynökség külső megfigyelőként gyűjt adatokat a hazai egyetemekről, e mellett információforrásként az oktatási tárca felsőoktatással kapcsolatos adatbázisát is felhasználja. A legfrissebb egyetemi rangsort múlt év decemberében hozta nyilvánosságra.

Az ARRA tavaly húsz nyilvános és egy magánegyetem jelentkezési és felvételi adatait, doktoranduszainak arányát, publikációinak számát, oktató-hallgató arányát, az egyetemek által elnyert pályázati támogatások mértékét stb. vizsgálta, ezek alapján rangsorolta a képzés típusa szerint a felsőoktatási intézményeket. A vizsgálat során hatféle lista készült, megkülönböztettek: agrár-, orvos-, bölcsészet-, természet- és társadalomtudományi, valamint műszaki egyetemeket.

Főbb megállapítások

A felmérés igazolta, aránytalanul magas, kevéssel az egyharmadot is meghaladja a levelező tagozatos hallgatók aránya. Az ügynökség összesen 98 karon és két csupán „egykarú” egyetemen vizsgálódott, az összesítést követően kiderült, 16 fakultáson a hallgatóknak több mint a fele nem nappali tagozaton végzi tanulmányait. A kutatást végző szakemberek szerint a tömegessé váló levelező tagozatos képzés legfőbb veszélye, hogy színvonalcsökkenéshez vezet. Köztudomású ugyanis, hogy az utóbbi képzési forma tájainkon általában alacsonyabb színvonalú a nappalihoz képest.

További negatívumként könyvelhető el, hogy az egyetemek nagy része elhanyagolja a tudományos kutatást. Ezzel függ össze, hogy a külföldi szakfolyóiratokban megjelent, nemzetközileg is jegyzett szlovák tudományos publikációk száma alig gyarapszik, és az idézettségük mértéke is rendkívül csekély. A felsőoktatási intézmények jelentős részében száznál is több diák jut egy professzorra, ez pedig eléggé kedvezőtlen arány.

A múlt évben aránylag a legtöbben bölcsész- vagy társadalomtudományi képzésre jelentkeztek. A legnagyobb mértékű túljelentkezés, tavaly a Nagyszombati Egyetem bölcsészkarán volt. Egy-egy meghirdetett helyre kilencen adták be jelentkezésüket. A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Gazdaságtudományi Karán nyolcszoros volt a túljelentkezés. A Comenius Egyetem Jessenius Orvostudományi Karára a jelentkezettek száma ötszöröse volt a felvehető létszámnak.

A felmérés fényt derített arra is, hogy a külföldről érkezők többsége főként honi művészeti és teológiai képzés iránt érdeklődik. A legtöbb külföldi hallgatója a hazai felsőoktatási intézmények közül a kassai Állatorvosi Egyetemnek van. A hazai műszaki és természettudományos képzés iránt csupán elenyésző érdeklődés tapasztalható a külhoni fiatalok részéről. (-cz-e)