Nagykövetek vendégei voltunk

A rendezvénynek az ĺzvilág is vendége volt, s bár könnyen meglehet, az egykori pozsonyi helytartótanács tagjává választott történetíró és statisztikus Palugyay Imre palotájának kazettás famennyezete látott már ehhez fogható díszes társaságot, egy könyvnek, főként ha ráadásul még szakács- is, aligha lehet fényűzőbb keresztelője. Tehát a diplomatafeleségek, kiknek honuk népszerűsítésében s a mecenatúrában egyébként is elöl kell járniuk a példával, összefogtak s megjelentettek egy szakácskönyvet, melynek receptjei a tizenkilenc szerző képviselte nemzeti étkek jellegzetességeit illusztrálják. Bizonyos értelemben persze bepillantást engednek az előkelőségek konyhájába is – a tartalomjegyzékben ennek megfelelően feltüntették a nagykövetség szakácsának nevét is. A kötet egyébként három feleség lelkes szervezőkészségének és munkájának köszönheti létét, Zdenka Kukanovának, a szlovák külügyminiszter feleségének, valamint Kyra Parker del Balzo és Odilia Stokvis asszonynak, az olasz és a holland nagykövet nejének. A receptek közti hangulatos rajzok is ez utóbbi művei. Mindebben, mármint a szakácskönyvben pedig az a mecenatúra, hogy az eladásából származó bevételt teljes egészében jótékony célokra fordítják: a pénzt fogyatékos kisiskolások kapják. Az ünnepi könyvbemutatón jelen levő közéleti személyiségek és hírességek közt is láthattunk ismert adakozókat, ott volt például Peter Dvorský, a világhírű tenor. És tanúi lehettünk a hagyományos munkamegosztásnak is: amit a feleségek összehoztak, arról a férjek tartottak könynyed-tréfás beszédeket. A keresztapa szerepét Eduard Kukan külügyminiszter vállalta el, és – szavai szerint a nemzeti jelleget meg a konyhában elfoglalt szerepét hangsúlyozandó – sóval hintette meg a könyvet. Meglepő és sajnálatos, hogy a külképviseletek közül valamilyen oknál fogva épp Szlovákia közvetlen szomszédai, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Ukrajna hiányoztak, amiként a könyvben is hiába keresnénk ezeknek ízeit. (cs)