Modern technológiával az Árpád-kori szakrális emlékek nyomában

Az Érsekújvári és a Komáromi járásban ismert létező és letűnt Árpád-kori templomok jegyzékét 2011-ben mutattam be a Musaeum Hungaricum somorjai konferenciáján, illetve ebből kisebb összefoglaló jelent meg a konferenciakötetben. Mindig is szerettem volna valami újat felfedezni, de amint később kiderült, ehhez szövetségesre volt szükségem. A nyitrai Konstantin Egyetemen doc. RNDr. Ján Tirpák, CSc. geofizikus személyében megtaláltam a megfelelő partnert. A geofizikának köszönhetően nem szükséges ásni ahhoz, hogy megállapítsuk, van-e valami a föld alatt. A műszer rádióhullámokat bocsát a föld alá, amelyek visszaverődéséből, bizonyos szilárd anyagokra lehet következtetni. Ezek helyenként romok maradványai, szerencsés esetben teljes alaprajzok kontúrjai. Első közös kutatásunk az udvardi kálvária dombon történt, most csak a Vágsellyei járásban végzett három kutatás eredményéről számolok be.

Az első felfedezés Vozák Zoltán nevéhez kötődik, aki a Vágsellyei Régészeti Szakkör tagja. A Tornóchoz (Trnovec nad Váhom) tartozó Felsőjattó (Horný Jatov) déli részén egy kisebb dombon középkori tégla-, szikla-, csont- és edénytöredékeket talált. Dr. Tirpák geofizikai szkennere ezen a helyen egy megsemmisült templom szinte teljes alaprajzát mutatta ki. A megtalált templomról eddig semmilyen történelmi forrás nem ismert.

A mocsonoki (Močenok) kálváriadombon 2008 és 2013 között a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai nagy igyekezettel régészeti alapon próbálták megtalálni a zobori oklevélben említett Szent Kelemen-templomot. Az ásatásnak mindez idáig csak egy reneszánsz harangtorony negatív alapárkát, néhány újkori falat és csontvázas sírt sikerült bizonyítania. 2018 októberében egy tanácskozáson, melyet a község polgármestere, Roman Urbánik hívott össze, újra felmerült a templom keresésének gondolata. Felajánlottuk, hogy elvégezzük a kálváriadomb síkjának teljes geofizikai szkennelését, hogy bizonyosságot nyerjünk a domb szerkezetéről. A terepszemle alkalmával kiderült, hogy a domb teljes kálváriának szánt felületét mesterségesen feltöltötték. Úgy tűnt, hogy az eredeti dombfelület a déli részen volt a legmagasabb és északon a legalacsonyabb (legalább 1 m), ennek függvényében az északi részre, oda, ahol most a Szent Kelemen-kápolna áll, töltötték a legtöbbet. Az Áprád-kori templom létét a domb déli részére feltételeztem. A geofizikai szkennelést 2008. november 2-án végeztük. A 25 x 60 m nagyságú vizsgált területen több csoportosulásban is eltéréseket figyelhettünk meg. Míg az északi részen az anomáliák az egykori régészeti ásatás kutatóárkait jelezhetik, addig délen 70-200 cm mélységben egy 12 x 5 m területű szilárd kelet-nyugati tájolású jelenség bukkant elő. Nagy a valószínűsége annak, hogy a Szent Kelemen-templom romjait találtuk meg. Az eredmények régészeti hitelesítése még várat magára.  

Úgy gondoltam, hogy ha már kivételesen a Vágsellyei járásban is kutatunk, nem hagyhatjuk ki a deáki templom terét sem. A szervezésben támogatókra találtunk Jakócs Krisztina polgármester asszony, illetve Tóth László kanonok személyében, amit ezúton is köszönünk. A deáki Szűz Máriának szentelt templom az Árpád-kori egyházi építészet kiemelkedő példája. Az eddigi elképzelések szerint a község ősi, 11. századi temploma a ma is álló Szent István-kápolna. Az „új” háromhajós csarnoktemplomot, az írásos források szerint 1228-ban szentelték fel Uriás pannonhalmi bencés apát számára Jákob nyitrai, és Brictio váci püspök. A források azt is megemlítik, hogy a templomhoz cellák, azaz egy kolostor tartozott. A szerzetesek a templom felső szintjén, a mellékhajók felett kialakított cellákban laktak.

Tudomásunk volt arról, hogy végeztek már ilyen geofizikai kutatást a templom körül, eredmény nélkül. Számunkra elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy kolostor hogyan létezhetett volna bármiféle gazdasági és szociális épület nélkül. A geofizikai kutatást 2018. november 6-án és 13-án végeztük. A templom körül és a templomon belül pontosan kimért területen, fél méterenként egyenes vonalban húztuk-toltuk a geofizikai műszert, 3500 m2 felületen, mintegy tízezer lépés megtételével. A község polgármester asszonya meghívására közös ebéden vettünk részt, amely Tirpák az addig lemért eredményeket hordozható számítógépén átfuttatta a szoftverben, és a térképen kékes-zöldes háttérben kirajzolódtak a piros színű elváltozások. Ezek az anomáliák enyhén párhuzamos vonalakba álltak össze, és a templommal háromszögletes mezőt alakítottak ki. Gondolatban a ma álló templom előtti időkbe utaztunk, és elképzeltük egy régebbi kolostor kvadrumát kerengőfolyosókkal.

Az eredmények tükrében, a 80-120 cm mélyen található geofizikai eltérések alapján, a ma is álló, 1228-ban felszentelt templom előtt egy régebbi kolostorépület volt, amelyet valamikor a 11. század elején építhettek. A kolostor kvadruma számításaink szerint 32 m széles volt, tájolásában szinte pontosan az égtájakhoz igazodott. Magát az ősi templomot a kvadrum déli részén feltételezzük, azon a területen, ahol ma a templom neoromán bővítése áll. Ezt a kolostort bizonyára a 13. század elején, feltehetően a pannonhalmi apátság és az esztergomi érsekség közötti harc miatt lerombolták. Helyére – statikai okokból – kb. 45° eltéréssel, a ma is álló templomot építették. Ennek függvényében alátámaszthatjuk azt az elképzelést, hogy a Szent István-kápolna a háromhajós és „emeletes” templommal egy időben épült, így az „új” templomnak összesen legalább 7 szentélye volt. Az „új” templom építése után a templomtól keletre megépítették a kolostor keresett gazdasági-szociális jellegű épületét, amelynek alaprajzát pontosan nem tudjuk meghatározni. A ma álló templom padlózata alatt régebbi talajszintek és üreges terek, valószínűleg kripták vannak. Az eredményeket megfelelő háttérrel 2020-ban régészeti ásatással szeretnénk hitelesíteni.
A geofizikai kutatás eredményei megkérdőjelezhetetlenek. Három példán próbáltam bemutatni a különböző eredmények lehetőségét. A kutatást természetesen 2019-ben is folytatjuk, s remélhetően a történelem sok eltűnt maradványa tárul még elénk.

Paterka Pál
Nyitra Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal