Mit egyenek a Mars-utazók?

Jelenleg az űrétkeztetés viszonylag könnyen megszervezhető, hiszen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a félévente egymást váltó legénységeknek rendszeresen szállít ellátmányt a Progressz orosz teherűrhajó. Januárban az európaiak hasonló automata üzemmódban repülő, Verne Gyuláról elnevezett űreszköze is bekapcsolódik a Föld és az ISS közötti ingázásba. A Mars meghódítása esetében azonban egyelőre nagyon bonyolultnak tűnik ez a feladat, egy szakértő szerint szinte egyenlő a kör négyszögesítésével. Nyilvánvaló, hogy a Mars-utazók nem számíthatnak utánpótlásra. A jelenlegi technikai színvonalon egy Mars-utazás oda-vissza legalább két és fél évet venne igénybe. Az űrhajósok napi fejadagja öt kilogramm étel és ital. (Nem biztos, hogy elfogyasztják mindezt, de a hosszú távú űrutazásoknál ennyit állapítottak meg személyenként, hogy az asztronautáknak biztosan legyen mindig elegendő tápláléka.)

Ha csak ezer nappal és hat emberrel számolunk egy Mars-utazásnál, akkor 30 tonnányi élelmiszert és ivóvizet kellene magukkal vinni a bolygószomszédunkat meglátogató csapatnak. Márpedig jelenleg nincs olyan nagy hordozórakéta, amely az ekkora tömeggel megrakott űrhajónak meg tudná adni azt löketet, amely elrepítené azt a Marsig. Ráadásul nemcsak elemózsiát, hanem még sok minden mást is be kell csomagolni az indulók számára.

A párizsi székhelyű Európai Űrügynökség (ESA) több élelmiszeripari kutatóintézetet bevonva már megkezdte a szóba jöhető lehetőségek számba vételét arról, miként teremtsék elő az űrhajósok a napi betevőt.

Egyelőre ott tartanak, hogy maguknak az asztronautáknak kell majd termeszteni növényeket. Az üvegházmegoldás tűnik a legkézenfekvőbbnek. De mennyi ilyen berendezést alakítsanak ki, mekkorák legyenek azok, és mit termesszenek bennük? Többféle növény – gabonafélék, burgonya, bab, paradicsom – nevelhető a súlytalanság körülményei között is, erre bizonyíték, hogy a néhai Mir orosz űrállomás kozmonautái is kertészkedtek a világűrben.

A táplálkozási szakemberek és pszichológusok arra is nyomatékosan felhívják a figyelmet, hogy az űrételnek nemcsak táplálónak, fehérjékben gazdagnak, hanem lehetőség szerint ízletesnek is kell lennie. Egy-egy kiadós lakmározás ugyanis jótékony hatással van az ember kedélyállapotára, márpedig a leendő Mars-utasok óriási pszichikai nyomásnak (is) ki lesznek téve.

Az ESA illetékesei egyelőre nem tettek említést arról, hogy a húsfélék honnan kerülhetnek az űrhajósok asztalára, vagy hogy esetleg vegetáriánus étrend vár rájuk. Igaz, a Miren utazók például fürjeket is keltettek az űrállomáson.

Az is gond lehet, hogy a növénytermesztés sok időt igényel, azaz hátráltatja az űrhajósokat a tudományos munkában. S akkor még hátra van, hogyan oldják meg a folyadék-utánpótlást. Valószínű, hogy elengedhetetlen lesz a már használt víz újrahasznosítása. Sok még a nyitott kérdés, de gondolkodásra bőven van idő.