Mire képes a ChatGPT, mi ez az őrület?

A nemzetközi és a hazai sajtóban az utóbbi időben kevés cégről beszélnek annyit, mint az OpenAI-ról és annak a mesterséges intelligencia (MI, angol rövidítéssel AI) hétköznapi alkalmazását forradalmasítani látszó ChatGPT (Chat Generative Pre-trained Transformer) nevű programjáról.

Robbanás

A ChatGPT egyre növekvő népszerűsége és megdöbbentő ügyessége egyszerre izgalmas és ijesztő. A legkülönfélébb feladatokat oldja meg emberektől is ritkán látott profizmussal. A rövid kérdésekre adott válaszai helyettesíthetik a Google keresőfunkcióját, de ennél nagyobb ívű feladatokkal is könnyedén megbirkózik. Kapásból ír tudományos jellegű munkát, programkódokat, újságcikket, könyvet vagy álhírnek is beillő történeteket, kérésre néhány másodperc alatt hoz létre például shakespeare-i szonettet a pacalpörköltről, amit egy, szintén mesterséges intelligencia által a vershez készített, Picasso stílusát idéző olajfestmény megcsodálása közben lehet meghallgatni. A sokrétű és tömeges felhasználás már most nagy vitákat robbant ki, miközben a program készítői a háttérben már dolgoznak az újabb verzión.

A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása nem számít újdonságnak, ám az OpenAI két téren is forradalmi változást ígér. A mindennapi életben az MI ott működik a személyre szabott reklámok kiválasztásától kezdve a közösségi médiában a világnézet és az érdeklődés alapján generált hírfolyamokig mindenhol. Ám míg ezek az MI vezérelte programok csak egy meglehetősen specifikus funkciót látnak el, addig az OpenAI esetében sikerült megteremteni a mindenhez értő, úgynevezett általános mesterséges intelligenciát. A ChatGPT harmadik béta-verziójának „kiengedése” pedig az MI funkcióit kiemelte az iparági börtönből, és mindenki számára elérhetővé tette a programot, a megjelenés után tíz nappal a felhasználók száma már bőven meghaladta az egymilliót. A sebességre jellemző, hogy az Instagramnak például még két évébe került ekkora tábor elérése. Az azóta is folyamatosan növekvő felhasználói kör pedig – rengeteg önkéntes tesztelő mellett – óriási ismertséget hozott a programnak.

A gyakorlati munkára is tökéletesen alkalmas szövegszerkesztő programnak már hazánkban is bőven akadnak felhasználói, nem utolsósorban az amúgy is számtalan problémával működő oktatásban, ahol nagy felfordulást okozott.

Az energiaár-robbanás miatt sok felsőoktatási intézmény kényszerült részben vagy teljesen távoktatásra a vizsgaidőszakban, ahol a legelterjedtebb számonkérési mód még mindig a beadandó dolgozat. Információk szerint itthon is egyre népszerűbb a dolgozatok megíratása a ChatGPT-vel. A program működésének ismeretével és egy jó fordítóprogrammal akár tíz perc alatt összehozható egy fél szakdolgozatnyi anyag is, változó, de minden esetben megfelelő minőségben – mondták a hallgatók. A sajtóban megszólaló tanárok azon a véleményen voltak, hogy a csalást szűrni képes programok hiányában nehezen ellenőrizhető a számonkérés tisztasága. Az önálló kutatást nem tartalmazó esszék írása viszont értelmetlenné válhat a ChatGPT belépésével, ez végső soron gyakorlatibb fókuszúvá teheti a rendszert, az online vagy számítógépen írt vizsgák felett pedig alighanem eljárt az idő.

Téboly

Csak hogy egy példával is illusztráljuk, mire képes a ChatGPT, egy kolléganőnk az alábbi történetről számolt be: „A lányaim már pár nappal ezelőtt telepítették a mobiljukba az alkalmazást, és simán írt nekik verset bármilyen nyelven az utasítás szerint. Beírták a fizika házi feladatot, kiszámolta a bonyolult példákat, és jól! Aztán a nagyobbik lányom azt kérte, írjon ironikus kommentárt Matovičról, de a robot azt válaszolta, hogy azt nem ír, mert ironikus dolgokat nem írhat, főleg politikusokról nem, mert az megszégyenítés és támadás, és az erkölcsileg nem helyes...”

A jelenség persze globális. Világszerte számos akadémikus és tanár hívta fel a figyelmet a problémára az elmúlt hetekben. A nyugati tudományos életben a meglepettséget az MI képességei láttán felváltotta a felismerés, hogy a ChatGPT, illetve a hozzá hasonló programok teljesen megváltoztathatják a ma ismert oktatási rendszereket. A vészharang kongatása mellett gyakorlati fellépésre is van példa. New Yorkban például a közoktatási intézmények hálózatán és eszközein keresztül letiltották a Chat- GPT elérését. Ám a korlátlan mobiladat- forgalom világában ez aligha több, mint a probléma felületi kezelése. Az viszont, hogy mindezt nem csupán oktatási, hanem biztonsági aggályokra hivatkozva lépték meg, több jogos kérdést is fölvet.

Tanuló MI

A ChatGPT nem mindig tudja kiszűrni a valótlan dolgokat az interneten lényegében korlátlanul rendelkezésre álló forrásokból, arról nem is beszélve, hogy megfelelő utasításra szándékosan is tud igaznak ható álhíreket vagy a valóságtól teljesen elrugaszkodott történeteket létrehozni. Jó példa erre, hogy az MI hét nap alatt írt meg Jövőkép címmel egy komplett, az ember és a technológia együttéléséről szóló tudományos-fantasztikus könyvet: a címadástól kezdve a fejezetek és a szöveg megalkotásán át az illusztrációkig mindent a mesterséges intelligencia csinált.

A látszólagos profizmus ellenére a ChatGPT kreativitással, kritikai érzékkel és önálló gondolkozással továbbra sem rendelkezik, működésének alapját az interneten fellelhető források villámgyors elérése, feldolgozása és a szöveg megfogalmazása jelenti, amit egy tanulási folyamat támogat. Így jelenleg aligha lenne képes hosszú távon az ember nélkül működni, hiszen az emberi produktumokat használja fel a működéséhez. Az egyelőre tesztfázisban létező program csupán a 2021 előtti internetes forrásokhoz fér hozzá, így az aktualitásokhoz – mint a lassan egy éve zajló ukrajnai háború – aligha tud hozzászólni. Ez azonban megváltozik a ChatGPT hamarosan kikerülő negyedik béta-verziójával. A Microsoft befektetése által is felkorbácsolt érdeklődést látva mindenki azt találgatja, vajon mit hoz ez az újdonság, s egyáltalán, mire képesek azok az MI alapú programok, amikről nem is tud a nyilvánosság.

Kik vannak veszélyben?

Kinek veheti el az állását a mesterséges intelligencia? A Business Insider iparági elemzők segítségével készített egy listát arról, mely munkakörök dolgozóit fenyegetheti a legnagyobb veszély, hogy egy algoritmus helyettesítse őket. Hogy mikor és mennyi munkahelyet vehet majd el a mesterséges intelligencia, azt egyelőre nehéz lenne megmondani, a Business Insider azonban iparági szakértőkkel közösen összeszedte azt a 10 munkakört, ahol valóban valós a fenyegetés. Ezek szerint a programozóknak, szoftvermérnököknek és adatelemzőknek, a reklámkészítés, a szövegírás és az újságírás terén dolgozóknak, a jogi asszisztenseknek, a piackutatóknak, a tanároknak, a pénzügyi elemzőknek és pénzügyi tanácsadóknak, a (tőzsdei) kereskedőknek, a grafikusoknak, a könyvelőknek, valamint az ügyfélszolgálatosoknak kell attól tartaniuk, hogy a mesterséges intelligencia miatt belátható időn belül elveszítik az állásukat. Hogy ez valóban így lesz-e, azt nem tudni, ahogy azt sem, hogy a fenti lista mennyire fog még bővülni. Az viszont biztos, hogy a jövőben a munkaerőpiacnak komoly kihívásokra kell majd felkészülnie.

A Google válasza

A híradások szerint az Apprentice Bard névre keresztelt AI-támogatású chatbot hasonló megoldás, mint a rövid idő alatt óriási karriert befutott ChatGPT, és Sundar Pichai vezérigazgató bejelentése szerint hamarosan („a következő hetekben és hónapokban”) a vállalat publikussá teszi a fejlesztést. A CNBC tudósítása szerint az Apprentice Bard mellett a Google a keresőjét is megújítaná, méghozzá egy kérdés-felelet formátum bevezetésével, ezt is tesztelik már. A cégtől kiszivárgott hírek szerint az AI-fejlesztések felgyorsításához egyértelműen a Microsoft által is támogatott ChatGPT sikere vezetett el – állítólag a Google-nél sokan szeretnének mihamarabb megjelenni az új technológiával, ám a vezetőség óvatosabb, ők úgy ítélik meg, hogy egy elhamarkodott kiadás túl nagy kockázat, a brand védelmében csak akkor teszik nyilvánossá, ha már teljes mértékben biztonságos és megbízható lesz. A helyzet komolyságát jelzi, hogy több forrás is úgy tudja, hogy a fejlesztési munkákba aktívan beszálltak az alapítók, Larry Page és Sergey Brin is. A híradásokra a vállalat szóvivője, Lily Lin némileg kitérően reagált, amikor annyit mondott, hogy a Google folytat belső teszteket különféle mesterségesintelligenciamegoldásokkal.

(hvg.hu, szl, IT Café)