<p>Hatvan évvel a magyar forradalom és szabadságharc után Magyarország valóban szabad és keresztény - mondta Habsburg-Lotharingiai Mihály a Mindszenty-alapítvány elnöke, a Mindszenty József egykori római címtemplomában elhelyezett emléktábla felavatásán a magyarok nemzeti templomaként ismert római Santo Stefano Rotondo bazilikában pénteken.</p>
Mindszenty emléktáblát avattak Rómában
Az első vértanú Szent Istvánról elnevezett római templomban elhelyezett emléktáblát a magyar kormány állította Mindszenty József címtemplomának birtokbavétele hetvenedik és a magyar forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából.
Beszédet mondott Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet és Paczolay Péter római magyar nagykövet. Habsburg-Lotharingiai Mihály a magyarországi Mindszenty-alapítvány elnöke, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete beszédében úgy fogalmazott, Magyarország ma valóban szabad és keresztény olyan alaptörvénnyel, amely Istent helyezi az első helyre. Hozzátette, Magyarország kormánya a keresztény értékeket védi, miközben a megöregedett, fáradt és gyenge európai kontinens hátat fordított Krisztusnak.
A november 4-i nemzeti gyásznapon tartott emléktábla avatáson a hazáért, az 1956-os áldozatokért és a menekülteket segítőkért mondott imádságot Németh László prelátus, olaszországi magyar főlelkész vezette. Többek között jelen voltak a római Pápai Magyar Intézet és a Collegium Germanicum-Hungaricum hallgatói.
Az emléktáblát Walter Brandmüller bíboros a Pápai Történelemtudományi Bizottság nyugalmazott elnöke megáldotta.
A nemzeti kulturális alap támogatásával készült magyar-olasz nyelvű tábla Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas művész alkotása.
Mindszenty Józsefet (1892-1975) XII. Pius pápa kreálta bíborossá 1946 februárjában és római címtemplomaként a Santo Stefano Rotondo bazilikát jelölte ki számára. Rómának ez a kerek alakú ókeresztény bazilikája egykor a magyar pálosoké volt és a 15. század óta a magyarok nemzeti templomaként ismert. Az emléktábla a templomban eltemetett Lászai János római gyóntató 1523-as sírja feliratának sorait idézi, mely szerint Róma mindannyiunk közös hazája volt és marad.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.