Mindszenty emléktáblát avattak Rómában

Róma |

<p>Hatvan évvel a magyar forradalom és szabadságharc után Magyarország valóban szabad és keresztény - mondta Habsburg-Lotharingiai Mihály a Mindszenty-alapítvány elnöke, a Mindszenty József egykori római címtemplomában elhelyezett emléktábla felavatásán a magyarok nemzeti templomaként ismert római Santo Stefano Rotondo bazilikában pénteken.</p>

Az első vértanú Szent Istvánról elnevezett római templomban elhelyezett emléktáblát a magyar kormány állította Mindszenty József címtemplomának birtokbavétele hetvenedik és a magyar forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából. 

Beszédet mondott Habsburg-Lotharingiai Eduard magyar szentszéki nagykövet és Paczolay Péter római magyar nagykövet.  Habsburg-Lotharingiai Mihály a magyarországi Mindszenty-alapítvány elnöke, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete beszédében úgy fogalmazott, Magyarország ma valóban szabad és keresztény olyan alaptörvénnyel, amely Istent helyezi az első helyre. Hozzátette, Magyarország kormánya a keresztény értékeket védi, miközben a megöregedett, fáradt és gyenge európai kontinens hátat fordított Krisztusnak.

A november 4-i nemzeti gyásznapon tartott emléktábla avatáson a hazáért, az 1956-os áldozatokért és a menekülteket segítőkért mondott imádságot Németh László  prelátus, olaszországi magyar főlelkész vezette. Többek között jelen voltak a római Pápai Magyar Intézet és a Collegium Germanicum-Hungaricum hallgatói.  

Az emléktáblát Walter Brandmüller  bíboros a Pápai Történelemtudományi Bizottság nyugalmazott elnöke megáldotta. 

A nemzeti kulturális alap támogatásával készült magyar-olasz nyelvű tábla Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas művész alkotása. 

Mindszenty Józsefet (1892-1975) XII. Pius pápa kreálta bíborossá 1946 februárjában és római címtemplomaként a Santo Stefano Rotondo bazilikát jelölte ki számára. Rómának ez a kerek alakú ókeresztény bazilikája egykor a magyar pálosoké volt és a 15. század óta a magyarok nemzeti templomaként ismert. Az emléktábla a templomban eltemetett Lászai János római gyóntató 1523-as sírja feliratának sorait idézi, mely szerint Róma mindannyiunk közös hazája volt és marad.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?