Miért nem lesz szívbeteg a jegesmedve?

Ha az ember élne ugyanolyan zsíros táplálékon, mint a jegesmedve, szív- és érrendszeri betegségei lennének. A Cell című tudományos lapban megjelent tanulmányból viszont kiderült, ennél a ragadozónál olyan gének alakultak ki, melyek lehetővé teszik, hogy főként zsíros fókán éljenek, mégse legyenek szívbetegek - tudósított róla a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.
   

A kutatók azt is megállapították, hogy a jegesmedvék és barna rokonaik fejlődése sokkal később ágazott ketté, mint korábban vélték. "Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt a jegesmedvék egyedülállóan alkalmazkodtak az északi-sarkvidéki élet szélsőségeihez, képessé váltak a világ egyik legkíméletlenebb éghajlata alatt élni" - mondta Rasmus Nielsen, a kutatás vezetője, a Kaliforniai Egyetem elméletei evolúciós biológusa.
   

Nielsen és kollégái 79 grönlandi jegesmedve és tíz - Kanadából, Skandináviából és Alaszkából származó - barna medve génjeit elemezték, vagyis szekvenálták. Megállapították, hogy a két faj valamikor 343 ezer-479 ezer éve vált külön a közös őstől, míg korábbi adatok arra utaltak, hogy esetleg 600 ezer éve, de ennél lényegesen régebben, akár 5 millió évvel ezelőtt is történhetett az elválás.
   

Talán két jégkorszak között, egy melegebb időszakban vándorolhattak a két medvefaj ősei messze Északra - írták a tudósok. Amikor újra fagyosra fordult az idő, a visszautat elvágta tőlük a víz, ezért alkalmazkodniuk kellett a zord viszonyokhoz.
   

Mióta elszakadt barna rokonától, a jegesmedve szervezete gyorsan idomult a zsíros táplálékokhoz. Ebben olyan gének mutációi voltak segítségére, melyek szerepet játszanak a szívműködésben és a zsíranyagcserében - mutatták ki a kutatók. Ezek ugyanazok a gének, melyek az emberi szívbetegséggel is összefüggésben állnak.
   

"A jegesmedvék élete a zsír körül forog, és ez nem csak az energia-háztartásukra érvényes. A sarkvidék sivatagában az év legnagyobb részében nem jutnak friss vízhez, ezért az anyagcseréből származó vízre vannak utalva, mely a zsírbontás mellékterméke" - tette hozzá Eline Lorenzen, a tanulmány társszerzője.