Panoráma

Miért állítják a populisták, hogy csak ők képviselik a népet?

Miért sikeresek világszerte a populisták? Mi valójában a populizmus? Veszélyt jelent-e a demokráciára a populizmus?
Sánta Szilárd

2018. május 6. 18:11

trump
Donald Trump kezében egy Make America Great Again baseballsapka

Jan-Werner Müller, a Prin­ceton Egyetem politoló­giaprofesszora egy kis könyvecskében (terjedelmes esszében) keresi a válaszokat a fenti kérdésekre. A világos gondolatmenet, pontos fogalmazás és gyakorlati útmutató mind abba az irányba mutat, hogy a könyv nem szakembereket, hanem szélesebb olvasóközönséget céloz meg.

Ivan Krasztev bolgár politológus szerint korszakunk a populizmus kora, ugyanakkor a populizmusnak nincs elmélete, és nem mindig könnyű meghatározni, mikortól te­kinthetünk egy politikust populistának. Müller úgy érvel, hogy az elitellenesség, az elittel szembeni kritika az egyik jellemzője a populistának, de önmagában ez még nem elégséges; a másik jellemzője, hogy ellenzi a pluralizmust. Azt állítják a populisták, hogy ők, és csakis ők képviselik a népet, melyhez csak az őket támogatók tartoznak. Megalkotnak egy fiktív, egységes népet – amely valójában plurális – és e kitaláció nevében kizárják a többieket, kirekesztik a politikai ellenfeleiket: Erdoğan: „Mi vagyunk a nép. De kik vagytok ti?”; Nigel Farage a brexitszavazásról: „a valódi nép győzelme”.

A populizmus kísértete sokakat aggaszt, elsősorban a liberálisokat és a demokrácia állapotáért aggódókat; ellenben néhányan alkalmasnak tartják arra, hogy visszavezesse a politikát a liberális technokráciától a néphez. A politikusok is eltérő módon viszonyulnak a populizmus fogalmához, előfordul, hogy az ellenfelek által használt, eredetileg negatív jelzőt elfogadják, és hangsúlyozzák, hogy a népért tesznek mindent. Ha megvizsgáljuk a populista logikát, kiderül, hogy a populizmus nem alkalmas „egy olyan demokrácia kijavítására, amely (…) az »elit hálójában« vergődik” – állítja Müller. 

Elterjedt az a vélekedés, hogy populistákra az elégedetlenek, a vesztesek, a dühösek stb. szavaznak, azonban a politológus szerint ezek a társadalompszichológiai megközelítések nem segítik a fogalom megértését. Ezeknek az érzelmek vezérelte szavazóknak a szembeállítása a gondolkodó szavazókkal hamis, mert az érzelmek mögött is – a legtöbb esetben – meg lehet találni a magyarázatot.

A populisták következő jellemzője, hogy a közvetlen kapcsolatot, kommunikációt részesítik előnyben, mivel a média „torzítja a valóságot”:

Trump, a „140 karakter Hemingwaye” a Twitteren szól a néphez.

A moralitásra, erkölcsökre hivatkozás nem csak a populisták sajátja, de az általuk használt nyelv nagyon sajátos, azonosítható, éppen ezért kutatható és elemezhető: a populista retorika identifikálhatóvá teszi őket.

Az elitellenesség és protestálás nem azt jelenti – hangsúlyozza Müller –, hogy a populisták nem lehetnek hatalmon. Mi történik, ha kormányra kerülnek? Többnyire úgy viselkednek, mintha állandóan támadnák őket, illetve folyamatosan kampányolnak. Magyarországon és Lengyelországban az állam „kisajátítására” törekednek, az igazságszolgáltatás, a médiahatóság stb. ellenőrzés alá vonására. A populista kormányzást az jellemzi, hogy „igyekszik bekebelezni az államapparátust; korrupciót gerjeszt »tömeges klientúrát« építve (anyagi javakat vagy bürokratikus kedvezményeket biztosít azon polgárok politikai támogatásáért cserébe, akik így a populisták »kliensévé« válnak); és szisztematikusan törekszik a civil társadalom elnyomására.” Sikeresen elhitetik, hogy mindent megtesznek a népért, ezért az elszámoltathatóság elmarad, a korrupció nyíltan folyik. Több országban, például Ausztriában és Olaszországban is kiderült a populistákról, hogy kormányon korruptabbak voltak, mint a korábbi, támadott elit. A civil szervezetek ellehetetlenítése hasonlóan közös eleme a populista vezetőknek, mivel morálisan megkérdőjelezhetik a képviseletet. „A hatalmon lévő populizmus létrehozza, megerősíti, vagy másféleképpen végzi el ugyanazt a kirekesztést és az állam kisajátítását, amit az uralkodó rendszerben a leginkább ellenzett, és amelyet le akart váltani. A populisták végül ugyanazt fogják csinálni, mint amit állítólag a »régi rendszer« vagy »korrupt, erkölcstelen elit« mindig is tett – csak, amint azt előre sejthettük volna, bűntudat nélkül és a demokrácia nevében.” Olyan alkotmányokat hoznak létre, amelyek az ő érdekeiket szolgálják, akkor is, ha ellenzékbe kerülnének.

A populizmus királyai

2017. december 2. 16:55

A populizmus királyai

A populisták ügyelnek a látszatra, nem építik le teljesen a demokráciát, ezért ezeket a rezsimeket gyakran illiberális demokráciának nevezik – választásokat tartanak, de a jog uralmát nem tartják fenn – írja Müller. Ez a megnevezés azért pontatlan, mert a populisták torzítják a demokratikus folyamatokat: „a tény, hogy választásokat nyertek, nem jelenti automatikusan a projektjeik demokratikus legitimációját” – ezért a szerző a „hiányos demokrácia” megnevezést javasolja. Más kérdés, hogy a demokrácia védelmezőinek a helyzete sem egyszerű, mivel sok kihívással nem tudnak mit kezdeni a demokratikus államok, például a hatékony érdekképviselettel. Az egyik legnagyobb veszteség, hogy eltűnik a pártdemokrácia, a populizmus ott erősödik meg, ahol a pártrendszer nem működik jól. Az okok, amiért az utóbbi években teret nyertek a populisták Európában Müller szerint: a jóléti állam megszorítása, a bevándorlás, az euróválság. 

A szerző a könyv végén hét tézist határoz meg a populizmusról – röviden a következőket: 1. A politikai képviselet elvét nem tagadják a populisták, de azt állítják, hogy csak ők a legitim képviselők. 2. Az elitet bírálók nem mind populisták, akik elvetik a pluralizmust. 3. Az „igazi nép” szimbolikus képviselete a fontos, és nem a közjó. 4. A népszavazással a populisták nem párbeszédet kezdeményeznek, hanem annak megerősítését várják, amiről már döntöttek. 5. Ha kormányra kerülnek, elfoglalják az államot. 6. A populistákkal politikai vitákba lehet bocsátkozni, de ez nem jár azzal együtt, hogy átvesszük a beszédmódjukat, retorikájukat. 7. A populizmus nem a liberális demokrácia korrekciója. A populisták térnyerése arra kell hogy késztesse a liberális demokrácia védelmezőit, hogy elgondolkodjanak a képviseleti rendszer hiányosságain. „Miként érthetjük meg úgy a populista szavazók aggodalmait, hogy szabad és egyenlő polgároknak, nem pedig frusztrációtól, haragtól és sértettségtől hajtott elmebajos férfiaknak és nőknek tekintjük őket?” 

Sánta Szilárd

Jan-Werner Müller: Mi a populizmus? 

Fordította: Konok Péter. Libri Könyvkiadó Kft. 2018. 204 oldal.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
koronavírus

Információhiány járvány idején

Szeberényi Zoltán

Vértek és pajzsok nélkül

Andrej Danko, Peter Pellegrini

Stadionügy: mindenki a másikra mutogat

Építészeti

Négyből kettő – középiskolai racionalizáció Dunaszerdahelyen

Csallóközszíve

Szomszédolás Csallóköz és Pannontáj között – új régiós együttműködés indult

bejrúti robbanás

Kéthetes szükségállapotot hirdettek ki a libanoni fővárosban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.