MI VÁLTOZIK A TÖRVÉNYBEN?

A minisztérium szeretné megakadályozni, hogy egyes munkaadók folyamatosan, évekig korlátozott idejű szerződések alapján foglalkoztassák alkalmazottaikat. Ezeknek a szerződéseknek az a hátránya, hogy az alkalmazott könnyebben elbocsátható. A javaslat szerint ilyen szerződés alapján a munkaadó legfeljebb három évig alkalmazhat egy munkaerőt. Ez a korlátozás érvényes akkor is, ha több, rövidebb időre szóló szerződést kötött alkalmazottjával. Hasonló megkötés ma is létezik, ugyancsak 3 évet szab meg a törvény, de sok kivétel létezik. Ilyen például az idénymunka, vagyis az olyan munkahely, ahol évente legfeljebb 8 hónapot dolgozik le az adott alkalmazott. Kivételek maradnának a tervezett módosítás alapján is, de kevesebb: nem vonatkozna a szigorítás a 10 alkalmazottnál kisebb vállalatokra, a művészeti tevékenységre és a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák helyettesítésére.

Elbocsátás

A javaslat szerint nem lehet majd indoklás nélkül elbocsátani a meghatározott időre szerződött alkalmazottakat sem, ezt a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi. A tervezet szerint csak meghatározott indok alapján lehet majd felmondani. A ma érvényes szabályozás ugyan nem ír elő indokot, de kötelezi a munkaadót, hogy kifizesse a munkabért a szerződés lejártáig.

Részmunkaidős alkalmazottak

Nagyobb mértékben egyenjogúsítaná a rész- és teljes munkaidős alkalmazottakat. A jelenlegi jogszabály heti 20 órában húzza meg azt a határt, amikor az alkalmazott és a munkaadó még enyhébb feltételek mellett mondhatják fel a szerződést. A javaslat szerint ez a határ 15 órára csökken. Kimondja egyben, hogy a rész- és a teljes munkaidős alkalmazottakra ugyanolyan munkabiztonsági előírások vonatkoznak.

Felmondás és végkielégítés

A javaslat szerint jár majd a végkielégítés akkor is, ha az alkalmazott úgy dönt, hogy kitölti a rendelkezésére álló felmondási időt is. Ez a rendelkezés érvényes lesz azokra az esetekre is, amikor az elbocsátásra átszervezésből kerül sor. Jár majd a végkielégítés azoknak az alkalmazottaknak is, akik nem felmondással, hanem megegyezés alapján távoznak a vállalattól, ha a távozás indoka átszervezés. A jelenlegi szabályozás szerint az alkalmazott választhat: vagy végkielégítést kap, vagy kitölti a felmondási időt. A kettőt egyszerre a munkaadó nem köteles lehetővé tenni. A végkielégítés legkevesebb 2 havi bérnek megfelelő összeg, ha az alkalmazott legalább 5 évig dolgozott, akkor már 3 hónapnyi összeg. Ugyanilyen hosszú a felmondási idő is.

Túlóra

A minisztérium csökkentené az alkalmazott beleegyezésével elrendelhető túlórák számát. Ma a munkaadó elrendelhet túlórát az alkalmazott beleegyezése nélkül is, de legfeljebb évi 150 órát. Az alkalmazott beleegyezésével további túlóra állapítható meg, de éves szinten a túlórák száma nem haladhatja meg a 250-et. A javaslat szerint az alkalmazott a rendes munkaidőn túl nem dolgozhatna többet évente 150 óránál. A szakszervezetek szerint ezzel védenék az alkalmazottat a túlterheléstől, egyes esetekben azonban – például a kórházakban – komoly gondot okozna a munkaadóknak.

Ügyeleti idő

A tervezet szerint az ügyeletben töltött idő rendes munkaidőnek számítana, vagyis a munkaadó a teljes bért köteles érte fizetni. Ma az ügyeletben töltött időért úgynevezett bérpótlékot kap az alkalmazott, ami legalább a bér 20, a munkahelyen töltött ügyelet esetében 50 százaléka jár. Teljes bért kap az alkalmazott arra az időszakra, amikor ügyeleti időben dolgozik.

A kényszervállalkozás korlátozása

A munkatörvénykönyv pontosan meghatározná, hogy melyek az alkalmazotti munkavégzés jellemzői, ezáltal kizárhatóvá válna, hogy a munkaadó vállalkozásba kényszerítse alkalmazottait. Ha tehát csak egy megrendelő számára, a megrendelő gépein, telephelyén és utasításai alapján végzi az egyéni vállalkozó a munkát, akkor az a tervezet alapján törvényellenes lesz. A munkaadónak ilyen munkára alkalmazottat kell majd felvennie.

Kevesebb heti munkaóra

A tervezet heti 48 órában határozza majd meg a heti munkaórák számának felső határát. Ez érvényes ma is, viszont a módosítás kimondja azt is, hogy a 48 órás határ vonatkozik a párhuzamos munkavégzésre is, vagyis azokra az esetekre is, ha az alkalmazott párhuzamosan több munkaadónál dolgozik. A jogszabály ma 40 órás munkahetet határoz meg, mely a túlórákkal együtt legfeljebb 48 óra lehet. Nem beszél azonban a párhuzamos munkavégzésről.

Távmunka

A tervezet meghatározza az otthoni munkavégzés feltételeit. Ebben az esetben olyan távmunkát jelent, melyet az alkalmazott a telekommunikációs eszközök felhasználásával otthon végez. A távmunkára és a munkahelyi munkára azonos szabályok vonatkoznak majd.

A munkatevékenységről szóló szerződés

A tervezet újra bevezetné a munkatevékenységről szóló szerződést (dohoda o pracovnej činnosti) diákok és nyugdíjasok esetében. Az elvégzett munka legfeljebb 10 óra lehet hetente. Előnye, hogy a bérből nem kell egészség- és társadalombiztosítási járulékot fizetni. Emelkedik majd a munkavégzési szerződés alapján (dohoda o vykonaní práce) végezhető munka menynyisége is a jelenlegi évi 300 óráról 350 órára. (lpj)