Martin Bútora, Szlovákia volt washingtoni nagykövete:
Az amerikai polgárok változást akarnak, főleg a képviselőház összetételéből lehet erre következtetni. Nem lehet egyetlen okot megjelölni, hiszen több fontos téma merült fel a kampányban, s ezek együtt ösztönözték a polgárokat arra, hogy a változásra voksoljanak. Sokat nyomott a latban az a mód, ahogyan az iraki háború zajlik. Sok esetben a szövetségi kormány lépéseivel sem voltak többen megelégedve, elég a Katrina hurrikánnal kapcsolatban elfogadott intézkedésekre és arra gondolni, az egyes hivatalok hogyan menedzselték az egészet. Ezenkívül az eredményt nagyban befolyásolhatták a republikánusok különböző korrupciós botrányai. Úgy tűnik azonban, az emberek egyelőre csak azt tudják, mi ellen vannak, de azt még nem tisztázták önmagukban, valójában mit szeretnének. Időbe telik, amíg erre is rájönnek.
Vagyis a választás nem elsősorban népszavazás volt Irakról?
Lehet, hogy sokak számára Irak volt a legfontosabb szempont, de nem hiszem, hogy csak erről nyilvánítottak véleményt. Mint említettem, sok minden összejött, s azt nehéz megmondani, kinél mivel telt be a pohár. Mindenestre Amerika azt mondta: elég volt!
George Bush kemény ellenzékre számíthat?
Egyelőre még nem egyértelmű, a szenátusban hogyan alakulnak az erőviszonyok, két helyért folyik a harc, azaz hogy ki lesz Virginiában és Montanában szenátor. De még ha úgy alakulna is, hogy a demokraták szerzik meg ezt a két posztot, a republikánusok biztosan követelni fogják a szavazatok újraszámlálását, és fordítva, úgyhogy egy ideig még várni kell a tényleges hivatalos eredményekre. Mindenesetre Bush elnök pozíciója bonyolultabb lesz, mert tényleg nagyon erős ellenzékkel kell szembenéznie. Leegyszerűsítve: most arról van szó, milyen Bush, melyik arcát mutató elnök fog az ellenzékkel tárgyalni. Amíg csak Texas kormányzója volt, képes volt nagyon jól kijönni a republikánus és demokrata törvényhozókkal egyaránt. Abban az időben politikai hovatartozástól függetlenül tudott kommunikálni, csakhogy egyetlen tagállam szintjén ez könnyebb és egyszerűbb, mint az egész USA szintjén – főleg hogy Amerika jelen pillanatban rendkívül megosztott. A republikánusok gyakran éreztették, hogy többségben voltak, nem igazán egyezkedtek, ami rányomta bélyegét a két tábor viszonyára. Gondoljunk a Mečiar-korszak alatti szlovákiai helyzetre vagy arra, Magyarországon a Fidesz és a szocialisták hívei között mekkora szakadék tátongott. Egyes elemzők szerint Amerikában most még ennél is rosszabb a helyzet! Bushnak nem lesz könnyű dolga. Noha a demokraták azt hangoztatják: a republikánusokkal párbeszédre kell törekedni, nem ismétlik meg az ő hibáikat, nem lesznek olyan arrogánsak, ezek csak az első reakciók, melyek a választások utáni hangulatot tükrözik. Idővel kiderül, mennyire gondolják komolyan, hogy képesek áthidalni és feloldani a társadalmi szakadékot. Az Egyesült Államokra nehéz idők várnak.
A mostani eredmény alapján esetleg már a 2008-ban esedékes elnökválasztás is előrevetíthető?
Jelen pillanatban nehéz bármit megjósolni. Noha az emberek a változásra voksoltak, és kinyilvánították bizalmukat a demokraták iránt, sok múlik majd azon, a demokraták Irak és a terrorizmus elleni harc kérdésében milyen megoldásokat fognak javasolni. Mivel a végrehajtó hatalom továbbra is a republikánusok kezében van, előfordulhat, hogy ha belátható időn belül a dolgok nem kezdenek el változni, akkor a polgárok lelkesedése alábbhagyhat. Az elkövetkező hónapokban gondot okozhat a demokraták számára megfelelő alternatívaként megnyilvánulni. Nem elég ugyanis tiltakozni, konkrét megoldásokat kell tudni előterjeszteni. Ez nagy kihívás. Ha helytállnak, megnyerhetik az elnökválasztást is.
Az amerikai események mennyire vannak hatással Európára, azon belül Szlovákiára?
Az erőviszonyok átalakulása befolyásolhatja a külpolitikát. A változás jegyében várható, hogy a kulcsfontosságú biztonsági kérdésekben – például Irak és Irán ügyében – élénkülni fog az együttműködés az Európai Unióval. Néhány téren viszont bonyolódhat a helyzet – például a kereskedelemben. Egyes demokraták bizonyos protekcionista intézkedések zászlóvivőiként tetszelegtek, aminek az EU nem nagyon fog örülni. Ami az életkörnyezetet és a globális felmelegedést illeti, nem hiszem, hogy radikális változás áll be, de valószínűleg mérséklődik az eddigi amerikai álláspont.
Változhat valami a vízum kérdésében is?
A vízumrendszer esetleges enyhítése átfogó probléma, számos összefüggése van. Két fő kérdés merül fel: hogyan biztosítsák az amerikai polgárok védelmét, s ezzel egy időben hogyan könnyítsék az amerikai munkavállalók helyzetét? A republikánusok elsősorban a nemzetbiztonsági szempontokra összpontosítanak, s ebből kifolyólag ódzkodnak a beutazási engedélyek eltörlésétől. A demokraták pedig azért blokkolhatják a rendszer enyhítését, mert meg akarják védeni a hazai munkásokat, nem akarják kitenni őket annak, hogy az olcsó európai munkaerő elárasztja a piacot. Paradox módon a két csoport érdekei e téren átfedik egymást, s ha ehhez hozzáadjuk az egyéb körülményeket, – például a biometrikus azonosítókkal ellátott, biztonságos útlevelek bevezetését – akkor nem valószínű, hogy rövid időn belül átértékelik a vízumpolitikát. Ugyanakkor a folyamatos lobbizás következtében már történt előrelépés, Szlovákiának és a többi új uniós tagállamnak egyre több szövetségese van Amerikában, s a most megválasztott új képviselők között továbbiakat kell keresni. Nem lesz egyszerű, sem automatikus, de nem szabad feladni. (sza)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.