Mennyibe kerül egyetemre járni?

Lényegesen nehezebb a helyzetük azoknak a diákoknak, akik csonka családban élnek, mivel az utóbbi havi bevétele átlagban csupán 16 ezer koronaTASR-felvételKiadásaik mértéke elsősorban attól függ, hogy szüleikkel közös háztartásban élnek-e, vagy kollégiumban laknak. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPS) legutóbb közzétett, a hallgatók szociális helyzetét vizsgáló felmérésének eredményei alapján a családjukkal egy fedél alatt élő hallgatók havi kiadásai tavaly átlagban 3810 koronát tettek ki.

A kollégisták esetében ez az összeg elérte az 5700 koronát. Az elmúlt két évben az egyetemistalét mintegy egyötödével lett drágább. A felmérés rámutatott, a hallgatók csupán 24%-a jár be otthonról az egyetemre, vagyis pusztán egynegyedük él közös háztartásban szüleivel. Jelentős hányaduk (60%) diákszállóban lakik, 5% pedig albérletben vagy rokonoknál.

Egy átlagos egyetemista családjának havi bevétele 25 ezer korona körül mozog. Lényegesen nehezebb a helyzetük azoknak a diákoknak, akik csonka családban élnek, mivel az utóbbi havi bevétele átlagban csupán 16 ezer korona. Egyébként a diákok egytizede olyan családból érkezik, amely havi bevétele nem haladja meg a 15 ezer koronát.

Akár szüleivel, akár külön él az egyetemista, aránylag a legtöbbet étkezésre költi. Az otthoni étkezés kijön akár havi egy ezresből is, a kollégiumban, a menzán azonban ennek csaknem a kétszeresébe kerül a napi legalább háromszori étkezés. A havi lakhatási költségek a kollégisták esetében átlagban 1500 koronát tesznek ki. A legolcsóbb kollégiumi helyekért háromszáz koronát számolnak fel, a drágábbakért több ezret. Az ország legnagyobb egyetemének papnövendékei számára ugyanakkor ingyenes a diákszálló.

A felmérésből kiderül az is, hogy legtöbbet havonta az orvostanhallgatók költik, átlagosan 6500 koronát. A legkevesebbet a bölcsészhallgatók, mintegy 4600 koronát. Nem véletlenül az orvosnövendékeknek a legmagasabbak a tanulmányaikkal kapcsolatos kiadásaik. Az orvosi szakkönyvek ugyanis rendkívül drágák, a szükséges egyetemi jegyzetek nem különben. Szemeszterenként, vagyis tanulmányi félévenként akár három-négy ezer koronát is fordíthatnak a nélkülözhetetlen tankönyvek, jegyzetek beszerzésére. Az egyetemisták átlagban egyébként mintegy 300 koronát áldoznak erre a célra.

Bár általában megfeledkeznek róla, a fénymásolás szintén sokat elvisz. Számos diák tanul másolt jegyzetekből, tankönyvekből. Közülük többen akár ezer koronát is fizetnek havonta fénymásolásért. (-cz-e)