Mégsem vagyunk teljesen tökéletesek...

London. Bár az emberi testet a legtökéletesebb gépnek mondják, talán mégsem annyira hibátlan, hogy ne lehetne javítani rajta. A British Medical Journal a fél világ szakembereit kérdezte meg erről, és az eredményt a lapban foglalta össze Paul Brown Levél Istenhez című cikkében. A szerző jellegzetes angol humorral Istenhez fordul, és segítségét kéri. „Világos, hogy önnek nem volt szándékában két lábon járatni bennünket, mi azonban csökönyösen ragaszkodunk hozzá. Hátgerincünk és térdünk bánja. Kívánatos lenne korrigálni ezt a hibát. Ha ön újra a megfelelő szögben kiegyenesítené medencénket, és meg tudná erősíteni térdízületeinket, amelyek egész testünk súlyát viselik...” – idéz a levélből a La Repubblica című olasz napilap. Bár a hang tréfás, de szándéka megmutatni, hogy az emberi test korántsem tökéletes, a technológiai és a társadalmi fejlődés pedig felerősítette gyenge pontjainkat.

Eliminálni lehetne például a mandulánkat, amelyek a cikk szerint nem szolgálnak semmire, üdvös lenne orrüregeink kitöltése is, mert így, üresen, a fertőzések melegágyai. Nincs szükségünk a vakbelünkre, amelynek létezéséről csak akkor veszünk tudomást, amikor gyulladásba jön.

A szerző javaslatai között vannak olyanok, amelyek erős fantáziáról tanúskodnak. Ilyen a pótmáj és a -szív, a kisebbített ujjbegy, hogy könnyebben tudjuk verni a számítógépek klaviatúráját, és könnyebben mobilozhassunk, a lekapcsolható láb, a hatujjú kéz, a soha ki nem hulló haj, sőt az évente egyszeri párosodási szezon a produktív energiákkal való takarékosság jegyében, amelyet másra lehetne fordítani. (mti)