Megfejtették, miért nem döntik romba a földrengések a pisai ferde tornyot

A világhírű műemlék már nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt 1280 óta – emlékeztetett a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A mérnököket régóta foglakoztatja a kérdés, miért élhette túl az erős földrengéseket a ferde torony. Az építmény sebezhetősége miatt a szakemberek úgy vélték, hogy már egy mérsékelt földrengésnek súlyos károkat kellene okoznia az épületben, sőt, romba döntenie azt. A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében.

A talaj és a szerkezet kölcsönhatása egy érintkezési probléma a talaj felszíne és a szerkezeti elemek között. A kutatócsoport tanulmányozta a rendelkezésre álló szeizmológiai, geotechnikai és szerkezeti információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait, így a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa – olvasható a Bristoli Egyetem közleményében.

    
Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható az, hogy a pisai ferde torony túlélte a földrengéseket, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem az összeomlását idézte elő

– közölte George Mylonakis, a Bristoli Egyetem professzora.