„Megértettem az ízek nyelvét”

„Édesanyám kiváló mesterszakács hírében állt. Többek között legendás rácos fogast készített, melyhez a friss balatoni fogast minden esetben édesapám horgászta a magyar tengerből. Apukám olyan különleges horgász volt, hogy akkor fogott halat, amikor csak akart, a környékbeli horgászok soha nem tudták megfejteni, hogy mi lehetett a titka. Általában mindig nagy társasági életet éltünk, a sokszor hetekig tartó baráti, családi öszszejövetelek elképzelhetetlenek voltak a gyakran szinte lucullusi lakomák nélkül, melyeket fáradhatatlan energiákkal anyukám prezentált, mindenre kiterjedő gondossággal. Ily módon talán már ekkor, egészen kicsi koromtól kezdődően leshettem el a vendéglátás csínját-bínját. Érdekes viszont, hogy valójában anyukám soha nem tanított sütni-főzni, mikor főiskolásként Freiburgba kerültem, magamtól kezdett érdekelni és rövid időn belül már művészetként közelítettem az ízek komponálásához. Sok esetben, ha ettem valami különlegesen finomat, megpróbáltam magam is elkészíteni. Nagy sikerélményt jelentett, hogy megértettem a fűszerek és ízek nyelvét! A mai napig művészetnek tartom, és ha időm engedi szívesen teszek a vendégeim elé kulináris műalkotásokat. Férjem, Tahi Tóth László is sok mindent eltanult már tőlem, így ha éppen én vagyok elfoglaltabb, sokszor megesik, ő főz és az általa készített vacsorával vár.

Elárulom azt is, hogy amikor oly sokszor repülővel érkezem haza egy-egy külföldi koncertről, tíz év házasság után is mindig egy szál vörös rózsával vár rám a repülőtéren. Lacinak már házasságunk elején is voltak főzési »próbálkozásai«, de az akkor még – annak ellenére, hogy ő jóízűeket falatozott belőle – leginkább egy horrorfilmbe illő fogás lehetett volna. Csirkelábak és fejek, valamint libanyakak meredeztek ki a fazékból…

Egyébként Laci kiváló kukta. Amikor nagyobb társaságot hívunk, lelkesen és remekül a kezem alá dolgozik. Idén végre lesz időm kocsonyakészítésre, Laci már alig várja, nagyon szereti. A szemtanúk szerint egyébként a kocsonyáim is kész képzőművészeti alkotások…

Máskor pedig, ha csak tehetjük, bioélelmiszereket fogyasztunk, és persze leginkább friss biozöldséget, gyümölcsöt. Ökonagykövetek vagyunk, és ezúton is szeretnénk biztatni mindenkit az egészségesebb, vegyszermentes táplálkozásra.

Az ünnepekkor közkedvelt étel nálunk a fokhagymás tejben áztatott, baconnal alaposan megspékelt és kevés sörrel puhára, de egyben kis mézzel és korianderrel bolondítva, ropogósra sütött pulykamell, melyhez egy speciális sajtszószt és rumba áztatott gyümölcsöket tálalók. Az egész család, de legfőképpen édesszájú édesapám állandó kedvence volt a Sissi-féle szalámi. Most ezt a receptet osztom meg a kedves olvasókkal.” (albertj)

Sissi-féle szalámi

Tészta: fél kg bab nagyságúra tört háztartási keksz, 10 dkg rumba áztatott mazsola, 20 dkg darált dió és fél deci rum (a rum ízlés szerint lehet több is).

Krém: 2 dl tejben 3 evőkanál lisztet és 1 tojást elkeverni, majd 5 dkg kakaót és fél kg kristálycukrot. Mindezt a tűzön péppé főzzük. Főzés után egy picit hűlni hagyjuk. Utána 1 csomag margarint hozzákeverünk.

Elkészítése:

A tésztát és a krémet összedolgozzuk. Jól porcukrozott zsírpapírra vagy fóliára 3-4 szalámirudat formázunk, majd „becsomagoljuk”. Lehűtjük, majd szeletekre vágva kínáljuk. Mellé finom rózsaszirmos zöldteát vagy narancslikőrt ajánlok. Hűtőben tárolva hetekig finom vendégváró csemege.