Megéri bérbe adni a földünket?

Ha nagyobb földterülettel rendelkezünk, és a bevételeink ezt megengedik, akkor jobban megéri a bérbeadásSomogyi Tibor felvételeA feltett kérdésekre természetesen nem válaszolhatunk egyértelmű igennel vagy nemmel. Sok függ attól, hogy a földünk mely régióban található, milyen a bonitása, és természetesen attól is, hogy a jövőben esetleg nem minősítik-e át építési telekké. Van azonban néhány olyan jó tanács, amely csaknem minden esetre érvényes. A legfontosabb, hogy az eladásra csak akkor szánjuk el magunkat, ha rövid időn belül nagyobb pénzösszegre van szükségünk. Ellenben ha nagyobb földterülettel rendelkezünk, és a bevételeink ezt megengedik, jobban megéri a bérbeadás. Ha ugyanis eladjuk a földünket, és a pénzt a bankban helyezzük el, közel sem számíthatunk olyan hozamra, mint ha bérbe adnánk a telkünket. A termőföld ára ráadásul az elkövetkező időszakban nőni fog, birtoklása így a jövőben is biztosabb bevételt jelent, mint ha azonnal túltennénk rajta. Más a helyzet a kisebb földterületek tulajdonosaival. Számukra jobban megéri az eladás, mint a pár száz koronás bevétellel kecsegtető bérbeadás. A pénzügyi elemzők nagy többsége számukra jelenleg azt ajánlja, hogy ha lehet, inkább adják el a földet hektáronként mondjuk 50 ezer koronáért, amit a földjük bérleti díjain csak 20 éven belül hajthatnának be. Természetesen mindez nem érvényes a több tíz hektárral rendelkező földek tulajdonosaira.

Uniós csatlakozásunkat követően ugyan egyre több támogatást vehetnek igénybe a gazdák, mindez azonban nem növelte jelentősebb mértékben a földek árát. Ez ugyanis elsősorban a mezőgazdasági termelés hatékonyságától függ. Ott ahol a mezőgazdaságnak jól megy, a földárak is nőttek, ellenben a mezőgazdasági termelés szempontjából mostohább régiókban csökkentek az árak.

Jelentős árkülönbségek

Milyen árszintre számíthatunk jelenleg, ha bérbe szeretnénk adni a földünket? Manapság az aktuális átlagár a bérbeadás esetében, a föld bonitásától függően, a termőföld árának az 1-1,5 százalékát teszi ki. Jelzésértékűnek számíthat az ország legnagyobb bérlőjének számító Szlovák Földalap által megszabott ár. A 600 ezer hektáros földterületet igazgató alap két évvel ezelőtt a föld árának 1 százalékáról 1,5 százalékra emelte a bérleti díjat, ami a többi földtulajdonos számára is jelzésértékű döntésnek számított. Szlovákiában így a hektáronkénti bérleti díj 100-2500 korona között mozog. A Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kutatóintézet tavaly hat járást vett górcső alá, azt vizsgálva, hogy mi járult hozzá leginkább a bérleti díjak növeléséhez. Eszerint az esetek többségében a bérleti díjak növelését a földtulajdonosok harcolták ki, amit nem egy esetben úgy értek el, hogy a bérleti szerződés felmondásával fenyegettek.

A bérleti díjak azonban régiónként és cégenként is jelentős eltéréseket mutatnak. Mindez azzal magyarázható, hogy csak kevés országban találhatók ilyen kis területen ilyen változatos eltérések a termőföld minőségében. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a legszegényebb földek négyzetméteréért alig 60 fillért kérnek, míg a legjobb hazai termőföldek ára négyzetméterenként elérheti a 10-12 koronát, vagyis hektáronként akár a 100-120 ezer koronát is. A termőföldek iránt érdeklődő cégek a bérleti díjak kiszámításánál a földek bonitásából indulnak ki. Ez még egy-egy szövetkezet által bérelt földek esetében is más-más lehet, a szomszédos parcellák tulajdonosai így különböző díjakra számíthatnak.

Hogyan növeljük a díjat?

A bérleti díj meghatározásánál azonban döntő lehet a bérbeadás időtartama is. Nem egy mezőgazdasági szövetkezet így például az öt évre szóló biztosítási szerződésre 1,5, a tíz évre szólóra 2, a korlátlan időszakra megkötött szerződésre pedig a föld értékének a 3 százalékát fizeti ki bérleti díjként. A százalékok cégenként változóak, nagy általánosságban azonban elmondható, hogy minél hosszabb időre kötünk szerződést, annál nagyobb hozamra számíthatunk. Az utóbbi adatokat figyelembe véve így egyazon szövetkezeten belül egy olyan földért, amelynek az értéke 70 ezer korona, 1050, 1400 vagy 2100 koronás bérleti díjat kaphatunk. A legmagasabb bérleti díjra abban az esetben számíthatunk, ha a földünkön gyümölcsös vagy szőlő található. Nem egy társaság a gyümölcsös hektárjáért akár 7 ezer koronás bérleti díjat is fizet. Hasonló a helyzet a szőlősökben is. Míg Nyugat-Szlovákiában a termőföldek hektáronkénti bérleti díja nagyjából 1500-2000 korona között mozog, a szőlősökben ez elérheti a 3-8 ezer koronát is.

Annak ellenére, hogy a föld alapvető termelési eszköznek számít, a szlovákiai gazdáknak – szemben a régi uniós tagországok gazdáival – adót kell fizetnünk utána. Ennek a nagyságát a községi önkormányzatok határozzák meg, amelyek ezt az adónemet az elmúlt két évben jelentős mértékben növelték. Az így befolyó összeg még a kisebb falvakban is milliókban mérhető. A telekadó tárgya, vagyis ami után adóbevallást kell tennünk, a Szlovákia területén található szántóföldek, szőlősök, gyümölcsösök, legelők, kertek, erdők, halastavak, építési és egyéb telkek. A bevallást többnyire a tulajdonosnak kell megtennie, azonban itt is vannak kivételek. Az állam, a község vagy a megyék tulajdonában lévő földekért azok kezelője teszi meg a bevallást. A telek használója – vagyis a mezőgazdasági szövetkezet vagy magángazda – tesz bevallást az általa használt idegen földterületért is.

Ne számítsunk árugrásra

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az elmúlt években ugyan a hazai farmerek bevételei, az európai uniós támogatásoknak köszönhetően nőttek, mindez azonban nem jelentett olyan növekedést aminek köszönhetően növelhették volna a bérleti díjakat. A szlovák gazdák például az osztrákokhoz képest csak fele annyi támogatást kapnak, ráadásul az általuk árult termékek ára sem nőtt az elmúlt időszakban jelentősebb mértékben. A földtulajdonosok így nem számíthatnak arra, hogy az elkövetkező hónapokban jelentősebb mértékben megugranának a bérleti díjak. (mi, p, s)

A termőföld piaci ára az Európai Unió országaiban

Ország Földár (euró/ha)

Luxemburg 112 270

Hollandia 37 500

Belgium 15 895

Olaszország 14 266

Dánia 14 669

Ország Földár (euró/ha)

Anglia 11 615

Németország 9416

Finnország 4039

Franciaország 3860

Svédország 2019

Ország Földár (euró/ha)

Ausztria 5000

Csehország 986

Lengyelország 1307

Litvánia 390

Szlovákia 888

Forrás: Eurostat