Mediterrán karácsony

Máltán, ahol még a pici gyerek is keresztet vet minden templom előtt, mert így tanították az egyházi iskolában, különös gonddal készülnek az ünnepekre. December elején kidíszítik az utcákat, s a mediterrán természet hirtelen giccskomplexummá válik: Mikulások „másznak” erkélyekre, háztetőkre, betlehemek jelennek meg a házak ablakaiban, az áruházakban, kiskocsmákban, még a szállodai jaccuziba vezető lépcsőházban is. Mindenkinek van ilyen-olyan alakú, nagyságú, formájú jászla (máltaiul grolta).

A helyiek kidíszítik a szobákat, kinyitják az utcára nyíló ajtókat, elhúzzák a függönyöket, hadd lássa mindenki, milyen szép a madonna, mellette a piros ruhás Santa Claus és a fényes, villogó karácsonyfa. A bejárat előtti kaktuszra, jukkára és a virágzó kínai rózsa ágaira is ráaggatják a színes gömböket – amolyan amerikai, angol, máltai egyveleg az egész. A templomokat és a pálmákat megszámlálhatatlan égőből font girlandok díszítik, az utcákon szikrázó, szemet vakító fények cikáznak, felbukkan egy télapó is, aki ajándékot osztogat a kissé megszeppent, pöttömnyi gyerekeknek.

Hétágra süt a nap Valettában. Bermudában és rövid ujjú pólóban sétálnak az edzett angol turisták, kissé fázósabbak a mindent fényképező és vihorászó japánok. Tátott szájjal bámulják az öreg máltait, aki épp zöldre festett, meseszép erkélyét „díszíti” ráérősen angyalokkal és világító rénszarvasokkal. Az utcai hangszóróból a White Christmas szól, és senkit sem zavar, hogy itt bizony hópelyhekre nem lehet számítani.

Csecsebecséket kínálnak az utcai árusok: máltai keresztet láncon, kulcstartón, ólomlovagokat és identifikálhatatlan szőrös szörnyecskéket. Nincs puncs, se forralt bor, de kinek is kellene ebben a karácsonyi tavaszban. Bárki „lophat” azonban egy-egy falatot a máltai süteményekből, amelyeket boltja előtt kínál a helyi cukrász, és bizony érdemes megkóstolni a különleges kaktuszlikőrt is.

Nem ünneplik a máltaiak a szentestét, 24-én általában a barátok és munkatársak találkoznak valamelyik étteremben, amelyek különleges, többfogásos menüt szolgálnak fel. Az igazi ünnep az éjféli misével kezdődik, amely után szokássá vált, hogy mindenki Il-Milied It-Taijeb-et (boldog karácsonyt) kíván egymásnak. Másnap kerül az asztalra a sültpulyka, amelyet a családtagok leggyakrabban a nagyszülőknél fogyasztanak el. Az ajándékokat nem a Jézuska hozza, de nem is a Santa Claus. Egymást ajándékozzák meg a családtagok, barátok, kollégák, ismerősök, s még a legtávolabbi unokatestvérnek és a nem éppen kedvelt kollégának is jár ajándék. A legnagyobb divat mostanában az ajándékkosár. Minél nagyobb, annál jobb.