Margaret Atwood: Szerencsés befejezések (változatok egy témára)

A kanadai írónő egyik rövid művével szeretnénk önöket megismertetni az alábbiakban. Atwood regényei, elbeszélései világszerte nagy elismerésnek örvendenek. A feminista irodalom jeles képviselőjeként tartják számon az írónőt, elsősorban egyéni hangvételű írásaival, kiváló jellemábrázolásaival tűnik ki.

„John és Mary találkozik és összejönnek. Mi történik ezután? Ha szerencsés befejezést akar, válassza az A esetet.

A.John és Mary egymásba szeret és összeházasodnak. Jól jövedelmező és atraktív állásuk van. Vesznek egy szép házat. Rögtön ezután az ingatlanárak felemelkednek. Amikor már megengedhetnek maguknak egy fizetett háztartási alkalmazottat, születik két gyermekük, John és Mary odaadóan szereti őket. Johnnak és Marynek élménygazdag szexuális élete és kiváló barátai vannak. Csodálatos kirándulásokat szerveznek együtt. John és Mary nyugdíjba megy. Mindkettőjük izgalmas hobbinak hódol. Végül meghalnak. Ez a történet vége.

B. Mary beleszeret Johnba, de John Maryt nem szereti. Mary testét saját önző szenvedélye kielégítésére használja. Kétszer hetente elmegy Mary lakására, aki mindig vacsorát főz neki, önök most bizonyára tudatosítják, hogy még annyira se becsüli, hogy valahova vacsorázni vigye, s miután megette a vacsorát, ágyba dönti, aztán dolga végeztével elalszik, míg Mary elmossa az edényt, hogy John nehogy azt higgye, nem elég rendszerető, aztán új rúzsréteget ken a szájára, hogy jól nézzen ki, ha a férfi felébred, de amikor az felébred, figyelembe se veszi Maryt, felhúzza a zokniját, alsónadrágját és cipőjét, pontosan ellenkező sorrendben, mint ahogy levetette őket. Maryt nem vetkőzteti, Mary maga vetkőzik, s közben mintha kicsit mindig meghalna, nem mintha különösebben szeretné a szexet, nem szereti, de azt akarja, hogy John azt higgye, szereti a szexet, mert ha gyakran fogják csinálni együtt, biztosan majd megszokja Maryt, függővé válik tőle, és összeházasodnak, csakhogy John kilép az ajtón, és morog valami olyat, hogy jó éjszakát, s három nap múlva visszajön este hatkor és minden megismétlődik. Mary összeomlik. A sírás árt a bőrnek, ezt mindenki tudja, Mary is tudja, de nem tehet róla, nem tudja abbahagyni. Munkatársai észreveszik ezt. Barátnői azt mondják, John egy disznó, patkány, állat, hogy nem érdemes miatta, hogy a lába nyomába sem léphet, de Mary ezt nem tudja elhinni. Johnban belül, gondolja, van egy másik John, egy sokkal jobb. Ez a másik John olyan, mint a hernyóból lett pillangó, kipattan, mint az ördög a dobozból, kifordul, mint a mag a szilvából, csak jól sarokba kell szorítani. Egyik este John az ételre panaszkodik. Soha azelőtt ezt nem tette. Mary megalázottnak érzi magát.

Barátnői közlik vele, hogy Johnt egy másik nővel látták egy étteremben, akit Madge-nek hívnak. Mary végül felfogja az egészet, s nem is Madge-el van a baj, hanem az étteremmel. Őt soha nem vitte étterembe. Mary összegyűjti az összes altatót és aszpirint, lenyeli mind és leissza fél üveg sherryvel. Hogy miféle nő ez, már ebből is láthatják, legalább whiskyvel inná le a tablettákat. Üzenetet hagy Johnnak. Reméli, John megtalálja őt, lesz ideje kórházba vinni, levezekeli bűnét, és összeházasodnak, csakhogy ez nem történik meg, mert Mary meghal.

John feleségül veszi Madget, és minden folytatódik, mint A esetben.

C. John, már idősebb úr, beleszeret Marybe, Mary, aki csak huszonkétéves, megsajnálja, mert Johnt komplexusok gyötrik, mivel kopaszodik. Mary rendszeresen lefekszik vele, ha nem is szereti. A munkahelyén ismerkedtek meg. Jamesbe szerelmes, aki szintén huszonkét éves, és még nem igazán telepedett le.

John viszont már elég régen letelepedett, s éppen ettől ideges. Johnnak állandó és jól fizető munkahelye van, szakmájában folyamatosan halad előre, csakhogy Maryt ez különösebben nem ejti ámulatba, mert Maryt James ejti ámulatba, akinek motorja van és csodálatos CD-gyűjteménye. Csakhogy James, mivel nőtlen, gyakran száguldozik motorján. A szabadság nem ugyanazt jelenti a fiúknak és a lányoknak, s így amikor James a motorján száguldozik, Mary a csütörtök estéket Johnnal tölti. A csütörtök az egyetlen nap, amikor John elszabadul otthonról.

John nős, feleségét Madge-nak hívják, van két gyermekük, gyönyörű házuk, melyet még az ingatlanárak felemelkedése előtt sikerült venniük, mindkettőjük izgalmas hobbinak hódol, ha időt talál rá. John arról beszél Marynek, milyen fontos számára a lány, csakhogy természetesen nem hagyhatja el a feleségét, mert a felelősség az felelősség, a hűség meg hűség. Gyakrabban mondja ezt, mint ahányszor szükséges lenne, és Maryt untatja ez, de az idősebb férfiak hoszabb ideig tudják csinálni, úgyhogy egészében véve megfelel neki, egész kellemes perceket tölt vele.

Egy nap berobog James a motorján, berobban valami kaliforniai szuperkeverékkel, mindketten beszívják, úgyhogy együtt emelkednek egyre feljebb, mámorosan, tovább jutnak, mint bárki is sejthetné, a magasba, míg el nem érnek egyenesen az ágyba. Minden titokban maradt volna, csakhogy egyszercsak jön John, akinek kulcsa van Mary lakásától. Kábult állapotban találja őket, ahogy fekszenek áttekinthetetlenül összegabalyodva. Tekintettel Madge-ra John nem tarthat túl nagy igényt a féltékenységre, de akkor is kétségbe esik. Hiszen már középkorú, két év múlva teljesen kopasz lesz – mint a tök, s ettől rosszul érzi magát. Beszerez egy revolvert, azt mondja, sportlövészethez kell – ez a bonyodalom leggyengébb része, de később még eljátszogathatunk vele - , s magába ereszt két golyót.

Madge a megfelelő gyászidő letelte után férjhez megy egy megértő férfihez, akit Frednek hívnak, és minden folytatódik mint A esetben, csak éppen más nevekkel.

D. Fred és Madge gondtalanul él. Különösen jól élnek, jó állásuk van, csak ritkán és kis gondjaik vannak, olyanok, amelyek bárkivel megesnek. De gyönyörű házuk a tengerparton áll, és egy nap jön egy óriási hullám, és a tengerbe mossa. Az ingatlan értéke odavan. A történet fennmaradó része arról szól, mi okozta, hogy megjelent az óriási hullám, és hogyan menekültek meg a katasztrófától. Többezer ember vízbe fúlt, de ők szerencsések és megmenekültek. Végül mindketten, egymástól függetlenül, valami vízből kiemelkedő helyre kerülnek, dombra vagy mire, ahol újra egymásra találnak, és boldogságban egyesülnek, átázva, víztől csöpögve, de a sorsnak hálásan, és történetük folytatódik, lásd A eset.

E. Na igen, csakhogy Fred szívproblémákkal küzd. A történet fennmaradó része arról szól, milyen kedvesek és megértőek egymással, míg Fred meg nem hal. Halála után Madge jótékonykodni kezd, mégpedig egészen A eset végéig.

F. Ha önöknek úgy tűnik, hogy mindez túl kispolgári, csináljanak Johnból forradalmárt, Maryből az ellenség kémét, s meglátják, egészen hová jutnak el így. Emlékezzenek rá, hogy Kanadában vagyunk. Mindig A-ban végezzük, még ha közben belegabalyodnak is a szenvedélyek, veszekedések végtelennek tűnő történetébe.

Bele kell törődniük. A befejezések mindig ugyanazok, bárhogyan is darabolnák és rakosgatnák össze őket. Ne hagyják magukat elcsábítani semmilyen más befejezésekkel, az mind hamisítvány, ha nagyon gondosan előállított is, átverési szándékkal, vagy megalapozatlan optimizmusból, sőt egyenesen szemtimentális okból készült.

Az egyetlen autentikus befejezés az, melyet itt önök elé tárok:

John és Mary meghalt. John és Mary meghalt. John és Mary meghalt.

Ennyit a befejezésekről. A kezdetek sokkal érdekesebbek. A valódi ínyencek azonban azzal tűnnek ki, hogy élvezni tudják azt, ami közbül van, ha ez is a legnehezebb – valamit csinálni azzal, ami közte van.

Ez körülbelül minden, amit el lehet mondani a bonyodalmakról, hiszen a bonyodalom csak az egyik dolognak a másik után következése, valami olyan, mint mi és aztán és mi és aztán és mi.

És most próbálják ki a Hogyant és a Mit.”