Már Európában is hódít a Sudoku, a „latin négyzet”

Milánó. Az angolok kezdtek hódolni először Európában az új játéknak, vagy inkább fejtörőnek, a „latin négyzetnek“, más néven a Sudokunak, amelynek népszerűsége immár vetekszik a Rubik-kockáével. A Sudoku egy négyzet, amelyben 81 kocka van, kilenc vízszintes és kilenc függőleges sorban. Ezenkívül a négyzet még fel van osztva kilenc, kisebb négyzetre, amelyekbe el van osztva 30, 1-től 9-ig terjedő szám. Az üresen maradt kockákba kell elhelyezni a számokat, szintén 1-től 9-ig úgy, hogy egyetlen vízszintes, egyetlen függőleges sorban és egyetlen 3x3-as kis négyzetben sem szerepelhet kétszer ugyanaz a szám. Látszólag egyszerű, 10–30 perc alatt meg lehet oldani. Ez azonban nem mindig és nem mindenkinek sikerül.

A fejtörő eredetije a XVIII. században született. A kor egyik legzseniálisabb matematikusa, a svájci születésű Leonardo Eulero (1707– 1783) az atyja, akiről Arago, a fizikus azt írta, hogy minden erőfeszítés nélkül úgy számol, ahogyan az emberek lélegeznek és ahogy a sas repül. Az egzakt tudományokban ő volt a legtermékenyebb személyiség, 1100 könyvet és tanulmányt írt. Játékos találmányát „latin négyzetnek” nevezték el. Modern változata és neve Japánból érkezett, és annak köszönheti népszerűségét, hogy nem szükségesek hozzá különleges tudományos ismeretek, ”csak” dedukciós képesség és logika – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Erre figyeltek fel az angol lapok is, amikor hasábjaikon helyet adtak a bűvös négyzetnek. A The Times volt az első, amely rejtvény-rovatában megjelentette, és hamarosan követték a többiek is: a The Independent, amely kitalált egy saját változatot, egy 265 kockás Sudokut, a The Sun, amely átkeresztelte Sun Dokunak.

A Sudoku mára már az internetre is felkerült, októberben pedig megtartják a szigetországban az első Sudoku-bajnokságokat.