Panoráma

Magyarnak lenni: mínusz tizenkilenc

A szlovákiai magyarok általános értékrendjének alakulása.
Lampl Zsuzsanna

2020. január 19. 13:00

család illusztráció
- Shutterstock-felvétel

Az elmúlt harminc évben számos olyan szociológiai kutatás született, amely a szlovákiai magyarok életének különböző vetületeivel foglalkozik. 2019-ben azokat gyűjtöttem össze, amelyek az életmódra összpontosítottak. Összesen 33 ilyen kutatást találtam. Ez hatalmas anyag, mondhatni kincsesbánya, amelynek feldolgozásával nyomon követhető lesz a szlovákiai magyarok életmódjának alakulása. Az alábbiakban azt szeretném röviden bemutatni, hogyan változott az értékrendünk.

Az érték mint ugródeszka
„Az érték kritérium a megfelelő emberi cselekvés megválasztásához és igazolásához, emberek és események értékeléséhez. Az értékek szervezik, tagolják múltunkat, jelenünket és jövőnket. Orientálnak, szabályozzák testi-lelki energiáink felhasználását, behatárolják és kifejezik társadalmi hovatartozásunkat, társadalmi énünket”, írja Kamarás István Érték, értékelés és értékrend című könyvében. Vagyis az értékek mutatják az irányt, adják a kiindulópontot, egyfajta ugródeszkát az egyének és a társadalmi csoportok véleményeihez, döntéseihez és cselekedeteihez, ebből következőleg döntő módon befolyásolják az életmódot is. Az életmód alakulásának megértéséhez ezért szükséges az értékrendek alakulásának ismerete.

Az első szociológiai kutatás, amely az utóbbi harminc évben a szlovákiai magyarok értékrendjével foglalkozott, 1997-ben készült. Ez egy nemzetközi kutatás volt, amelyet a budapesti Balázs Ferenc Intézet koordinált a szepsi Spectator Társadalomkutató Műhellyel karöltve. Az adatfelvétel kérdőíves módszerrel történt Dél-Szlovákiában, 600 magyar válaszadót magába foglaló reprezentatív mintán. A kérdőívben 17 érték szerepelt, ezeket a nekik tulajdonított fontosság szerint ötfokozatú skálán kellett megítélni. Az eredményekből az derült ki, hogy a válaszadók 53%-a rendelkezett kompaktnak mondható értékrenddel, amely négy értékrendtípusban öltött testet. Ezeket a kutatók a rájuk jellemző értékek szerint nevezték el. A keresztény-konzervatív értékrendtípus volt az első, a modernizált a második, majd a nemzeti-konzervatív és a fogyasztói értékrendtípusok következtek. A keresztény-konzervatív értékrendtípust a válaszadók 26%-a osztotta, jellemző értékei a következők voltak: a hagyományos erkölcsi szabályok betartása, mértékletesség, jó viszonyban lenni az emberekkel, a vallás tanítása szerint élni, megbecsülés, mások véleményének tiszteletben tartása. A második, a modernizált értékrendtípus a megkérdezettek 14%-át jellemezte, s olyan értékeket foglalt magába mint a szakmai érvényesülés, szabadság, függetlenség, kötetlenül élni, siker és elérni a kitűzött célokat. A harmadik, a nemzeti-konzervatív értékrendtípus 7%-ukra volt jellemző, ehhez pedig a következő értékek kapcsolódtak: magyarnak lenni, család, munka, segíteni másokon, foglalkozni a közösségi problémákkal. Az utolsó értékrendtípust, a fogyasztóit, a válaszadók 6%-a jelölte meg, s két kulcsérték köré összpontosult: pénz/anyagi jólét, mindig megszerezni és megvenni mindent, amit csak akar. Ezek mellett az értékrendtípusok mellett a válaszadók 47%-a értékek szempontjából diverzifikált volt, vagyis kisebb-nagyobb mértékben fontosnak tartott különböző értékrendtípusokhoz tartozó értékeket, de teljes mértékben egyik értékrendtípushoz sem tartozott. Ennek a felmérésnek az eredményei szolgáltak kiindulópontul a következőkben ismertetett értékrendkutatásokhoz, amelyek a Fórum Kisebbségkutató Intézetben készültek 2001-ben, 2003-ban, 2011-ben és 2015-ben (ezeken kívül voltak még más értékrendkutatások is, de azokat most nem ismertetem, mert az eredmények nem hasonlíthatók össze az említettekkel).

Az értékrend későbbi alakulásához előbb azt kell tudni, hogy az elkövetkező időszakban változott-e, s ha igen, milyen irányba az egyes értékek fontosságának megítélése. A táblázatban azt mutatom be, hogy az említett kutatásokban az egyes értékeket mennyien tartották nagyon fontosnak.

a

A család az első
Az új évezred elejétől végzett kutatások azt bizonyítják, hogy az egyetlen érték, amelynek megítélése nem változott, az a család. Folyamatosan az első helyen áll, s a 2001-től 2015-ig végzett valamennyi értékrendkutatásban a megkérdezett magyarok 82%-a tartja nagyon fontosnak. A többi érték megítélésénél kisebb-nagyobb változások figyelhetők meg (lásd a mellékelt táblázatot).

Helyszűke miatt most csak a 2001-es kiindulási állapotot és a 2015-ös eredményeket hasonlítom össze. Látható, hogy vannak értékek, amelyeknek a preferenciája gyakorlatilag ugyanaz. Ilyen a munka, a megbecsülés, a célok elérése, a szakmai érvényesülés és a siker. Igaz, a kiinduló állapothoz képest a következő években volt magasabb preferenciájuk is, viszont 2015-ös megítélésükben visszakerültek a 2001-es szintre.

Ugyanakkor vannak értékek, amelyeket 2015-ben kisebb-nagyobb mértékben többen tartottak nagyon fontosnak, mint 2001-ben. Ilyen a személyes szabadság (3 százalékpontos növekedés), közösségi problémákkal foglalkozni (+3 szp.) tiszteletben tartani mások véleményét (+4 szp.), de legfőképpen a szülőktől tanult erkölcsi szabályok megtartása (+8 szp.).

Végezetül pedig vannak olyan értékek is, amelyek veszítettek a fontosságukból. Keveset veszítettek a következő értékek: a pénz (-2 szp.) és a jó viszonyban lenni az emberekkel (-3 szp.). Markánsabb veszteség mutatkozik a mindig mindent megszerezni és megvenni (-7 szp.) és a vallás (-8 szp.) esetében. De a legnagyobb veszteség a magyarnak lenni értéknél mutatható ki. Ezt 2001-hez képest 2015-ben 19 százalékponttal kevesebben tartották nagyon fontosnak, vagyis míg 2001-ben a válaszadók 60%-a tartotta nagyon fontosnak, 2015-ben már csak 41%-uk.

Békés élet ember módra
Az értékrend azonban nem egy-egy értékből áll, hanem az értékek különböző kombinációjából. Újra Kamarás Istvánt idézem: „Az értékek rendszerszerűen és hierarchikusan szerveződnek, ami azt is jelenti, hogy az egyik érték igenlése egy másik érték alacsonyabbra értékelésével vagy éppen elutasításával jár.” A továbbiakban az a kérdés, hogy a kezdeti értékrendtípusokhoz képest, amelyeket 1997-ben állapítottunk meg, töntént-e valamilyen változás.

Amint említettem, 1997-ben 4 értékrendtípus mutatkozott, amelybe a megkérdezettek 53%-a tartozott. A későbbi felmérésekből arra lehet következtetni, hogy részben csökkent az értékdiverzitás, vagyis többen vannak azok, akik kompaktabb értékrenddel rendelkeznek, mint azok, akik különböző értékrendekből „csipegetnek”. 2001-ben a megkérdezettek 61%-a, 2003-ban és 2011-ben 62%-uk tartozott összesen 5 konkrétan behatárolható értékrendtípusba.

A 2001–2011-es időszak kutatásai egymáshoz hasonló eredményeket szolgáltattak. Ha a 2011-es eredményeket veszem alapul, akkor a legtöbben (28%) egy olyan értékrendtípust osztottak, amely szinte teljes átfedést mutatott a korábbi keresztény-konzervatív értékrendtípussal, de hiányzott belőle a vallás. Ezért kulturális keresztény-konzervatív vagy toleráns értékrendtípusnak neveztem el. A másik leggyakoribb értékrendtípus a fogyasztói értékrend volt, ezt a válaszadók 15%-a osztotta, vagyis 9 százalékponttal többen, mint 1997-ben. A harmadik értékrendtípust nyitott nemzeti-kereszténynek neveztem el, a megkérdezettek 8%-át jellemezte, akik számára fontos a közösségi problémák megoldásában való részvétel, a vallás és a magyarság. A negyedik értékrendtípus a modernizált volt, amelybe a válaszadók 6%-a sorolódott be, vagyis 1997-hez képest a megkérdezettek kevesebb mint a fele. Az ötödik értékrend nagyon erősen két érték, a munka és a család köré összpontosult, ezért puritán értékrendtípusnak neveztem el, és a válaszadók 5%-ára volt jellemző.

A 2015-ös eredmények viszont újabb változást mutatnak. Először is újfent növekedett az értékdiverzitás, melynek következtében az 1997-es állapotokhoz hasonlóan megint csökkent, mégpedig 52%-ra a kompakt értékrendűek aránya. Másrészt két domináns értékrendtípus mutatkozott. Az első a korábbi keresztény-konzervatív és nemzeti-konzervatív ötvözete némi modernizált beütéssel, de a nemzet az osztott értékek között a kevésbé fontosak közé tartozik (bár jelen van), a vallás viszont nincs jelen. Ez az értékrendtípus, amelyet jobb híján megint toleránsnak neveztem el (de lehetne „békés élet ember módra” értékrendtípus is), a megkérdezettek 29%-át jellemzi. A második a fogyasztói értékrendtípus, amelybe 23%-uk tartozik.

Látjuk tehát, hogy az eltelt évek során a szlovákiai magyarok értékrendjében is bekövetkeztek változások. Ezúttal csak az általános értékrendről volt szó, de ennek alakulása, főleg a magyarnak lenni érték térvesztése, minden bizonnyal befolyásolta a nemzeti és politikai értékrend későbbi alakulását és az életmódban bekövetkezett változásokat is.

(Az 1989–2019 – A szlovákiai magyarok 30 szociológiai felmérés tükrében című összehasonlító kutatást a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta.)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
kuciak tüntetés somogyi
Frissítve

GALÉRIA: Több ezren emlékeztek meg a Kuciak-gyilkosság második évfordulóján Pozsonyban

kuciak komárom

Komáromban is megemlékezést tartottak a Kuciak-gyilkosság második évfordulóján

*

Miért kérnek a hotelek a vendégektől letétet? 

Bugár Béla
Frissítve

Bugár: a választások után először Menyhártot fogom hívni

Kassa

A turizmus fejlesztését támogatja a megye

A két miniszter szerint Szlovákia és Magyarország gázellátása stabil állapotban van (A szerző képarchívuma)

Szlovákia gázellátása stabil, de az árak nem csökkenek

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.