Magasabb tápértékű búzát nemesítettek ki

Amerikai tudósok nemrégiben jelentették be, hogy a vadbúzában sikerült felfedezniük azt a gént, amely a búza háziasítása és nemesítése során egyelőre ismeretlen okokból már évezredekkel ezelőtt elvesztette funkcióját és működőképességét, a vadbúzában viszont ez a gén biztosította az eredeti növény jóval magasabb tápértékét. A kaliforniai tudósoknak sikerült természetes nemesítési eljárással ezt a gént újra beültetniük a mostani búzafajták génállományába, s ezáltal növelhető a gabona fehérje-, valamint vas- és cinktartalma.

A tudósok hangsúlyozzák, nem génmódosító eljárással, hanem hagyományos nemesítéssel sikerült a gént bevinni a mostani búzafajtákba, s az eddigi eredmények alapján a belőle készült kenyérnek 10–15 százalékkal magasabb a fehérjetartalma. Ráadásul az említett gén hatásának következtében a növény gyorsabban, erőteljesebben növekszik. A tudósok véleménye alapján a búza ennek a génnek a hatására jobban képes kihasználni és érvényesíteni a benne levő potenciált, amelynek eredményeként a búzaszemekbe nagyobb mértékben koncentrálódik a tápérték, s nem marad a növény szárában, leveleiben.

A felfedezésnek azért is nagy a jelentősége, mivel a gabonafélék közül a búza adja a világ élelmiszerforrásainak mintegy egyötödét. Az emberek által fogyasztott kalóriaérték húsz százaléka belőle származik. A megnövelt tápértékű és több vasat, valamint cinket tartalmazó búzafajták megoldást jelenthetnek az emberiséget sújtó éhezési problémákra, hiszen a világban több mint 160 millió öt évnél fiatalabb gyermeknek nem jut elegendő fehérje, és mintegy két-milliárd ember élelmezésében az ajánlottnál jóval alacsonyabb a cink- és vastartalom. (sz)