Ma este részleges holdfogyatkozás

Az előzőekhez viszonyítva ez egy nagyon „sekély” részleges fogyatkozás lesz, mivel a Hold kevesebb mint 19 százaléka merül bele csak a földárnyék sötét központi régiójába, az ún. umbrába. Ennek ellenére a részleges fogyatkozás érdekes lehet, mivel nálunk a fogyatkozást a kelő Holdal együtt figyelhetjük meg (lásd a mellékelt térképet a fogyatkozás láthatóságával). A Hold ezen a napon 19.13-kor kel (másnap 5.20kor nyugszik), a penumbrális, tehát a félárnyékos fogyatkozás (P1) 18.42-kor kezdődig. A látványosabb umbrális, tehát a sötét árnyékos fázis (U1) 20.05-kor kezdődik el, ekkor lép bele a Hold a Föld központi árnyékába. Az árnyék sötétsége függ a földi légkör állapotától és „tisztaságától” és ettől függ majd az is, hogy milyen sötét lesz a takart Hold része.

A fogyatkozás maximuma 20.51-kor, az umbrális fázis vége (amikor a Hold kilép a központi árnyékból) 21.37-kor (U4) és az egész fogyatkozás vége (a Hold kilép a félárnyékból – penumbrából) pedig 23.00-kor (P4) lesz. Általában a félárnyékos fázist szabad szemmel nem lehet megfigyelni, mivel csak nagyon halvány fényváltozással jár együtt.

A fogyatkozás létrejöttének az oka egyszerű: mint minden megvilágított test, a Föld is árnyékot vet maga mögé. Ez a térbe kinyúló kúpszerű árnyék egy centrális sötétebb (umbra) és az azt körülölelő ritkább félárnyékból (penumbrából) áll. A Hold a földkörüli pályáján, amely kisebb szöget zár a földpálya síkjával, hol az árnyék felett, alatt, esetleg mellett halad el, de szerencsés esetekben keresztezi azt. Ilyenkor a Hold a Naphoz viszonyítva a Föld mögött tartózkodik, és mindhárom égitest csaknem egy síkban és egy vonalban fekszik. Ilyenkor jön létre a holdfogyatkozás valamelyik fajtája: teljes, részleges vagy félárnyékos, attól függően, hogy a Hold mennyire merül bele a Föld árnyékába. A fogyatkozást a Föld felszínéről ott látni, ahol abban az időben a Hold este tartózkodik a horizont felett.

Szabad szemmel is megfigyelhetjük a jelenséget, de akár távcsövet is használhatunk. Érdekes megfigyelni, ahogy az egyes kráterek fokozatosan merülnek bele az árnyékba és sötétülnek vagy tűnnek el a sötétségben. A mostani esetben csak a peremvidéki alakzatokat lehet így megfigyelni, mivel a fogyatkozás kis fázisú lesz.