Levelező tagozaton is lehet tanulni

Mint mindennek, a távúton folytatott tanulmányoknak is vannak előnyei és hátrányai. Első ránézésre főleg azok számára, akik már a középiskolában bezárva érezték magukat, és soha nem szerettek reggel iskolába menni, naponta tanárokkal találkozni, a levelező tagozat rendkívül vonzó lehet. Mindenképpen megvan a maga varázsa.

Karrier iskola mellett

Rengeteg egyetemista vállal munkát. Sokan azért, mert pénzre van szükségük, és így biztosítják a tanulmányok elvégzéséhez szükséges költségeket. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik nem kényszerből dolgoznak, számukra a munka előny, jó esetben kellemes időtöltés is, melyről nem szívesen mondanának le, még az egyetemi diplomáért sem. De miért is kellene? Igaz, munka mellett tanulni, főleg ha valakinek már egyéb kötelezettségei is vannak, sohasem egyszerű, ám nem lehetetlen, amennyiben meg lehet egyezni a munkaadóval. Ha pedig maga a munkáltató kéri a magasabb fokú végzettséget, annál könnyebb vele megállapodni. Ha viszont valaki szabad akaratából tanul, és erről a főnökét nem is tájékoztatja, jól kell gazdálkodnia a szabadságával, a vizsgák, a konzultációk, az előadások idejére szabadnapot kell intézni, és fel kell áldozni a hétvégéket és az estéket a tanulásra.

Értékes gyakorlat

Bölcsen dönt az, aki azt kezdi el tanulni, amivel már keresi a kenyerét. Ennek köszönhetően óriási előnyre lehet szert tenni azokkal az évfolyamtársakkal szemben, akik nappali tagozaton képzik magukat, hiszen amíg ők „csak” tanulnak, addig a levelező tagozatos diák reális gyakorlatot szerez az adott ágazatban. Valójában ugyanis úgy működik a dolog, hogy a munkaadók agy kissé logikátlanul már az újdonsült, fiatal végzősöktől egyszerre követelnek megfelelő szakképesítést és gyakorlati tapasztalatokat. Vagyis úgy tűnik, az egyedüli alternatíva, hogyan lehet eleget tenni ezeknek az elvárásoknak, hogy már a felsőfokú tanulmányok mellett igyekezni kell munkát vállalni. A nappali tagozatosoknak sokszor csak alkalmi munkára futja az idejükből, esetleg részmunkaidőre dolgoznak.

Nagyobb felelősség

Úgy tűnhet, a levelező tagozatot egyszerűbb elvégezni, hiszen nem kell oly sok időt tölteni az iskolában. Másrészt viszont éppen ezért a levelező tagozat elsősorban az önképzésről szól. Az egyéb, mindennapi, esetleg családi és a munkahelyi teendők mellett időt kell szakítani az előadásokra, a szemináriumi munkák megírására, a projektek elkészítésére – mindez felelősségteljes és szorgalmas, lelkiismeretes hozzáállást igényel.

Tandíjat kell fizetni

A levelező tagozat legnagyobb hátránya, hogy így akarva-akaratlanul kimaradunk az igazi diákéletből, aminek ugyancsak megvan a maga varázsa. Ráadásul a levelező tagozaton tandíjat kell fizetni. Ez iskolánként változhat, ugyanakkor az oktatási minisztérium szabott egy felső határt, amelynél a tandíj sehol sem lehet magasabb. „A 2020/2021-es akadémiai évre vonatkozó tandíj felső határát az egy nappali tagozatos hallgatóra jutó állami támogatás alapján állapították meg” – nyilatkozta Renáta Vitková, az oktatási tárca sajtóosztályának a munkatársa.

Noha minisztériumi rendelet határozza meg a tandíj maximális összegét, végső soron a konkrét egyetemen múlik, változtat-e a tandíjon, megemeli-e, vagy sem. „Mindenesetre a nyilvános és állami főiskoláknak kötelességük nyilvánosságra hozniuk a levelező tagozaton folytatott tanulmányok teljes időszakára vonatkozó tandíj összegét, úgyhogy a jelenlegi és az új hallgatók előre tisztában lesznek azzal, mennyibe fog kerülni az adott főiskola elvégzése” – tájékoztatott Vitková. A minisztérium közlése szerint a tandíjból befolyt bevétel kizárólag az adott iskola jövedelme, és alapvetően az intézmény dönti el, mire fordítja. Mivel a levelező tagozatos képzést az állam nem dotálja, a főiskolának ezeket a pénzeszközöket a tanulmányokkal összefüggő kiadások fedezésére kellene fordítania.

A baccalaureátusi képzés, például az állatorvosi szak esetében a tandíj felső határa 2400 euró. A maximális tandíj legalacsonyabb összege 1230 euró, ide tartoznak olyan szakok, mint a pszichológia, kultúra, teológia, szociális munka. A magiszteri képzés esetében – például az állatorvosi szakon – a maximális tandíj felső határa 3600 euró, az alsó határ 1840 euró. Ott, ahol összefonódik a baccalaureátusi és a magiszteri képzés, a maximális tandíj 3000 euró, például az állatorvosi szakon. A doktoranduszi képzés esetében a tandíj nem lépheti túl a 6780 eurót – ilyen összegre lehet számítani például általános orvosi és fogorvosi szakon. A maximális tandíj alsó határa 3900 euró, és olyan szakokra vonatkozik, mint a jog, politikai tudományok, pszichológia, sporttudomány, szociális munka.