Légi felderítés Borneón

Sabah. A légi felderítés nemcsak a háborús területeken, de a borneói őserdőkben is hasznos lehet. Ráadásul jó célokat szolgál, hiszen a tudósok az orángutánokat próbálják megszámolni.

A levegőből próbálják megfigyelni az orángutánok fészkeit azok a tudósok, akik Borneó szigetének Malajziához tartozó részén, Sabah tartományban vizsgálódnak. Az orángutánok ugyanis erdőlakók, nagyobb állat nemigen él már fákon. Az éjszakát is a fák ágai között töltik, alvófészkeket készítenek maguknak. A nemzetközi kutatócsoport megkísérli a lehető legpontosabban megbecsülni, hány emberszabású majom maradt a rendkívüli módon veszélyeztetett vidéken. A számlálást végző Marc Ancrenaz és kollégái kombinálják a helikopteres „felderítést” a földön végzett felméréssel. Becslésük szerint a Borneón élő orángután populáció az utóbbi húsz évben 35 százalékkal csökkent. A kutatók a Plos Biology szaklapban közölték eredményeiket.

A legfrissebb eredmények szerint 11 ezer orángután él Sabahban. Ez a vártnál kétezerrel több emberszabású majmot jelent. A mostani cenzus kapcsán a kutatók hangsúlyozzák a helikopteres felderítés fontosságát, mert a csak földön végzett vizsgálatok nem lehetnek pontosak. (Képtelenség a sűrű dzsungelben minden majomtanyát megtalálni.) Érdekesség, hogy a sabahi orángutánok hatvan százaléka a védett zónákon kívül él. „Több orángutánra bukkantunk, mint amennyire számítottunk, s mindez növeli a globális populáció lélekszámát. Ugyanakkor húsz éve még több emberszabású majom élhetett itt, számuk talán a húszezret is meghaladta” – vélekedett Dr. Benoit Goossens. A nagyobb arányú pusztulás tehát vitathatatlan Goossens szerint, még akkor is, ha valamivel több állatot találtak a vártnál.

A kutatók megállapították: az orángutánok őserdőbeli elhelyezkedése foltszerű, vagyis Sabah területén nem egyenletesen oszlanak el. Az emberszabásúak a keleti és a középső zónákban bukkannak fel a leggyakrabban. Mindössze két kisebb csoportot tartanak nyilván a Crocker Range Nemzeti Parkban és a Mount Kinabalu Nemzeti Parkban. A mostani vizsgálatot abból a szempontból is hasznosnak tartják, hogy a jövőben Afrikában is hasonló felméréseket lehetne végezni.

Egyébként tavaly októberben egy harvardi kutatócsoport azt közölte, az orángutánok 10-20 éven belül eltűnhetnek a bolygónkról, ha így folytatódik az erdőirtás Délkelet-Ázsiában. A favágók már nemcsak a folyók partján, hanem a dzsungel mélyén, az emberszabásúak élőhelyén is dolgoznak. (ngo)

Két alfaj alakult ki

A délkelet-ázsiai szigetvilágban Borneón és Szumátrán élnek orángutánok (Pongo pygmaeusok). A szó legszorosabb értelmében vett elszigeteltség miatt így két alfaj alakult ki: a szumátrai orangután (Pongo pygmaeus abeli) és a borneói (Pongo pygmaeus pygmaeus). Egyes nézetek szerint a földrajzi elkülönülés olyannyira erőteljes, hogy immár biológiailag is önálló fajnak minősíthetők a két szigetet lakó populációk.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?