Kutatómunka és élvezet

Simonyi 13 éves gyerekként már járt Moszkvában, ahol találkozott Pável Popoviccsal, az első orosz űrhajósok egyikévelReuters-felvéteA Simonyit és két profi orosz kozmonauta társát, Oleg Kotovot és Fjodor Jurcsihint szállító Szojuz TMA–10-es űrhajó közép-európai idő szerint szombat este 7 óra 31 perckor emelkedett a magasba a kazahsztáni sztyeppén lévő bajkonuri űrrepülőtérről. Kilenc perc múltán vált le a Szojuz–FG hordozórakéta harmadik fokozatáról, 200 kilométeres magasságban jutva ki elliptikus átmeneti pályájára. A Szojuz TMA–10-esnek a tervek szerint 33-szor kellett megkerülnie a Földet, mielőtt tegnap este 9 óra 12 perckor – lapzártánk után – csatlakozott a (340 kilométeres magasságban keringő) ISS-hez.

A második magyar kozmonauta, aki egyben az ötödik űrturista és a 12. „látogató expedíció” egyetlen részvevője, négyféle kutatómunkát is végez az ISS fedélzetén, amint azt a Moszkva melletti Koroljovban lévő Repülésirányító Központ közölte.

Az IZOM című programban Simonyi a mélyen húzódó emberi izmok sorvadását vizsgálja a súlytalanság körülményei között, regisztrálva az űrhajós (vagyis saját maga) „szubjektív deréktáji fájásérzetét” a nap folyamán.

A MINTA nevű kísérleti programban az ISS-en élő mikroorganizmusok fajtáit tanulmányozza, s egyben az űrrepülés körülményeihez való alkalmazkodásukat kutatja.

A PILLE-ISS elnevezésű programban a 12. látogató misszió részvevőjét (vagyis saját magát) érő kozmikus sugárterhelést méri a Pille nevű, magyar gyártmányú műszerrel.

A MÁTRIX Z1 című programban a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére különböző időpontokban eljuttatott videokamerák CCD mátrix érzékelőinek állapotát fürkészi, és kísérleti videofelvételeket készít a Földről.

Emellett több rádióamatőr-szeánsz, „jelképes jellegű” tárgyakkal való foglalkozás és az ISS orosz szakaszának fényképezése is szerepel a programban – jelezte az orosz repülésirányító központ sajtószolgálata.

Ami a jelképes tárgyakat illeti, Simonyi már elmondta, hogy amerikai útlevelébe beüti az ISS pecsétjét (amellyel eddig csak bélyegeket pecsételtek), magyar gyermekeknek egy vöröskeresztes versenyen kiválasztott rajzait kézjegyével látja el az űrállomáson, hogy személyesen adja vissza nekik, miután április 20-án visszatér a Földre. Az űrturista keze ügyében amerikai, magyar és orosz zászlók is lesznek, amelyek emblémái szkafanderét is díszítik.

Az 58 éves Simonyi, aki az amerikai Microsoft szoftvercég Word és Excel programjának atyjaként vált ismertté, mementóként magával vitte az űrállomásra az Ural–2-es szovjet gyártmányú számítógépnek egy olyan lyukszalagját is, amelyet még Magyarországon programozott, mielőtt 17 évesen kivándorolt.

Vlagyimir Szolovjov, az ISS orosz szakaszának vezetője azt mondta a Szojuz szombat esti startja után, hogy Simonyi meglehetősen sűrű műszaki-tudományos programja ellenére „az űrturista fő feladata: minden ízében kiélvezni az űrrepülést, amiért adekvát pénzösszeget fizetett”. A magyar származású informatikus, akit a Forbes magazin a négyszáz leggazdagabb amerikai közé sorol, médiajelentések szerint 25 millió dollárt fizetett a 12 napos űrkalandért. (mti, ú)