Közvetett bizonyítékok

Budapest. A Fővárosi Főügyészség hamarosan vádat emelhet a két jelenlegi gyanúsított ellen a móri bankrablás ügyében. Az ügyész a döntés teljes írásba foglalásához még időt kért. Június közepén lesz két éve, hogy Hajdú László és Kaiser Ede ellen a rendőrség elrendelte a nyomozást a 2002. május kilencedikei, nyolc áldozatot követelő móri bankrablás ügyében. A szoros ügyészi felügyelettel zajló vizsgálat több ezer oldalnyi iratát az országos főkapitányság február 20-án küldte meg vádemelési javaslattal az ügyészségnek. A vádhatóság egyszer már meghosszabbította az ügy tanulmányozásának harmincnapos határidejét. Dobos Gabriella szóvivő közlése szerint – az eljárási törvény alapján – a főügyészség tegnap a Legfőbb Ügyészséghez fordult további hosszabbításért. Elképzelhető azonban, hogy a vád tervezetét küldték meg a felettes hatóságnak, bár a szóvivő ezt nem erősítette meg.

A főügyészségnek május 20-áig végérvényesen döntenie kell. Ha úgy találnák, kevés a bizonyíték ahhoz, hogy a rablógyilkosság miatt vád alá helyezzék Hajdút és Kaisert, akkor az új büntetőeljárási törvény alapján egyszer és mindenkorra meg kellene szüntetni ellenük a nyomozást, akkor is, ha az ilyen bűncselekmények csak húsz év múltán évülnek el. A hatóságoknak új gyanúsítottak után kellene néznie.

Az előzményekből azonban egyértelműnek látszik, hogy a különféle rablások mellett a móri vérengzés miatt is bíróság elé állítják a két gyanúsítottat. Ezt valószínűsíti a korábban ismertetett szakértői vélekedés is, amely szerint a vádemelés annak ellenére bizonyosra vehető, hogy kizárólag közvetett bizonyítékokat sikerült összegyűjteniük a hatóságoknak.