Korlátozások Kínában

Világszerte már több mint kétszáz ember halt meg e rejtélyes betegségben, s a SARS-vírus több mint 4500 embert fertőzött meg 25 országban. A SARS-vírusfertőzés halálozási aránya megközelíti az öt százalékot, s egyelőre nincs megfelelő ellenszere a betegségnek.

Kínában hétfőn azt jelentették, hogy az elmúlt három napban 13 ember halt meg az atípusos tüdőgyulladás következtében, és országszerte 194 új fertőzéses esetet észleltek. A hétfőn közölt adatok (ezek a legújabbak) szerint Kínában 92-re emelkedett a halálos esetek száma és összesen 2001 megbetegedést állapítottak meg. A hatóságok tegnap a belföldi turistaforgalom megfékezésével igyekeztek gátat vetni a SARS vírus terjedésének, lerövidítették a korábban egyhetes „aranyheti” szabadságolások és a háromnapos május elsejei ünnepségek idejét. A gazdasági szakértők azonban attól tartanak, hogy a fertőzés terjedését ezzel aligha tudják korlátozni, az erősen érintett városokon, Pekingen belül tartani. Az elemzők úgy vélik, hogy a fertőzés hatását nem csak az idegenforgalom, hanem a gazdaság más szektorai is megérezhetik. A harmadik legnagyobb japán autóipari konszern, a Nissan jelezte, hogy a Sunny modell kínai gyártásának beindítását késleltethetik, mivel az utazási korlátozások miatt a külföldi vállalati szakértők kerülik a kantoni gyártelepet. Az UBS elemzői viszont azt állítják a tőzsdén jegyzett kínai cégek körében végzett felmérésükben, hogy Kantonban, a SARS által leginkább érintett területen a fertőzés a termelést csak igen csekély mértékben befolyásolta. A tartományban működő tajvani technológiai vállalatoknál sincsen fennakadás, már csak azért sem, mert – mint mondják – a külföldi üzletemberek az utazási kiesések ellenére e-mailekkel és a telekonferencia módszerével hatékonyan irányítják kínai cégeiket. Ha azonban a járványt nem tudják megfékezni, úgy az aláírásra váró külföldi beruházási megállapodások késedelmet szenvedhetnek, ezzel együtt pedig a „befektetői bizalom is a SARS áldozatává válhat”, aminek komoly hatásai lehetnek a kínai gazdaságra nézve. A külföldi közvetlen befektetéseknek, az exportorientált ipari termeléssel és az állami fejlesztésekkel együtt meghatározó szerepe volt a kínai gazdaság fejlődésében. 2003 első negyedévében a GDP 9,9 százalékkal bővült a múlt év azonos időszakához képest.