Tűzoltó legyek, katona vagy vadakat terelő juhász? – kérdezi ezekben a hetekben országszerte az a mintegy 60 ezer végzős alapiskolás, köztük hozzávetőleg négyezer magyar kilencedik osztályos tanuló, aki április elsejéig adhatja le középiskolai felvételi kérelmét. A diákok párhuzamosan két középiskolába, illetve egy oktatási intézmény két különböző szakára is benyújthatják jelentkezésüket.
Könnyű bejutni a középiskolákba
Könnyű a helyzetük azoknak, akik többé-kevésbé már tisztán látják, melyek azok a szakterületek, amelyek a leginkább lekötik érdeklődésüket. Ebben az esetben már könnyű meghatározni – ha nem is egy bizonyos, a kitűzött cél eléréséhez tökéletesen megfelelő, konkrét középiskolát – legalább a szóba jöhető intézmények körét. Nem minden végzős diák számára világos azonban, hogy melyik szakma vagy milyen jellegű továbbtanulási lehetőség érdekli. Sokan közülük pusztán annak alapján döntenek, hogy legközelebbi barátaik, osztálytarásaik hova adják be jelentkezésüket. Mérvadó lehet számukra az is, hogy családjukban, ismerőseik körében mely szakmák képviselői találhatók meg. ĺgy ahelyett, hogy önálló döntést hoznának, másokat utánoznak, ez pedig – nyilvánvaló – hosszabb távon aligha vezethet jó eredményre.
A jó döntés reményében mindenképpen ajánlott az osztályfőnökkel vagy a pályaválasztási tanácsadóval konzultálni. Segíthet továbbá, ha felkeresik a legközelebb eső, szinte minden járási székhelyen megtalálható pedagógiai-pszichológiai tanácsadót, ahol szakemberek állnak az érdeklődők rendelkezésére. A felmérések szerint a diákok mintegy 60%-a valamely szolgáltatási iparágban szeretne a későbbiekben elhelyezkedni. Ez értelemszerűen döntően befolyásolja az iskolaválasztás gyakorlatát is. A szülők jelentős része azt szeretné, ha csemetéje fodrász, kozmetikus, szakács vagy pincér lenne idővel. Ugyanígy próbálják ráerőltetni gyermekeikre – tegyük hozzá nem kevés sikerrel – a gimnáziumi vagy a kereskedelmi akadémiákon folytatható tanulmányokat. A mottó közismert: „Jó lesz neked fiam, irodistaként” vagy „Minek kapkodnád el a döntést, válaszd a gimit, majd döntesz azután”. Sok esetben semmi egyebet nem vesznek figyelembe a döntés meghozatalakor, vagyis nincsenek tekintettel sem a gyermek képességeire, sem az önmaga által esetlegesen már kitűzött célokra, az elhelyezkedési esélyekre pedig végképpen nem. Különös csapdahelyzetet jelent továbbá, hogy manapság gyakorlatilag mi sem egyszerűbb, mint bejutni valamely középiskolába. Az oktatási intézmények köztudottan versengenek a diákokért, mivel a demográfiai hullám már érezteti hatását. Ez sajnos odáig vezet, hogy – köszönhetően a felvételi kritériumok enyhítésének – ma már azok is bejuthatnak a gimnáziumba, akiknek korábban eszükbe sem jutott volna gimnáziumba jelentkezni. Tisztelet a kivételnek. A gimnáziumok és a kereskedelmi akadémiák így tulajdonképpen elhalásszák a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők elől azok lehetséges diákjait.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.