Újvár. Egy 6500 éves szentélyre bukkantak az elmúlt napokban Temes megyében. A régészek által feltárt terület már eddig is a neolitikum, vagyis az újkőkorszak egyik legfontosabb délkelet-európai lelőhelyének számított.
Kőkorszaki szentélyre bukkantak Romániában
Újvár. Egy 6500 éves szentélyre bukkantak az elmúlt napokban Temes megyében. A régészek által feltárt terület már eddig is a neolitikum, vagyis az újkőkorszak egyik legfontosabb délkelet-európai lelőhelyének számított. A neolitikumot gyakran csiszolt kőkorszaknak is nevezik, hiszen ekkor már fejlettebb eszközöket használtak az emberek.
Az épület 10 x 4,5 méteres kiterjedésű; egy stabil, vesszőkből és oszlopszerű támasztékokból készült talapzatra épült agyagból. Ez a talapzat tartotta az emeleti padlót. A földszinten két helyiséget alakítottak ki a kőkorszaki vinčai régészeti kultúra képviselői. Az egyikben egy tűzhelyet, illetve kemencét is találtak. A régészek számos égetett agyagedényt is összegyűjtöttek a lelőhelyen. Ezeket az edényeket a kutatók feltételezései szerint vallási rituálék bemutatásához használhatták fel. Az újvári leletek is a tordos-vinčai kultúrához tartoznak, vagyis tovább gazdagíthatják az újkőkorszak kései szakaszára vonatkozó ismereteinket. Az újvári leletek kora 4500 év, és ebben az időszakban az emberek már égetett kerámiát használtak.
A román sajtóban már 2001-ben a Balkán legnagyobb neolitikus lelőhelyeként mutatták be Újvárt, ahol azóta folyamatosan ásatnak a román és a külföldi régészek.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.