Kiotó nagy siker, de már nem lesz elegendő

Moszkva. A várakozásoknak megfelelően az orosz alsóház a múlt pénteken ratifikálta a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyvet. A döntéssel elhárult az utolsó akadály a klímavédelmi egyezmény életbe lépése előtt. Jelentős siker ez, de nem ad okot arra, hogy megnyugodjunk, intenek a szakemberek, akik máris a következő lépéseket sürgetik. A Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy 2008 és 2012 között összességében legalább öt százalékkal csökkentik üvegházhatású gázkibocsátásukat az 1990-es szinthez képest.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke rámutatott: a probléma a Kiotói Jegyzőkönyv életbe lépésével korántsincs megoldva. Rajendra Pachauri szerint a jegyzőkönyv csupán az első lépés az üvegházhatású gázok termelésének viszszaszorításához vezető úton. A kiotói szigorítások igen rövid távú célok, feltétlenül szükség lenne lényegesen hosszabb időtartamra vonatkozó szabályozás létrehozására.

Az orosz igen számos kérdést vet föl: elég lesz-e az EU-tagok emisszióskvóta-kereslete a felesleges orosz kvóták felszívásához, miután az Egyesült Államok visszalépett a megállapodástól, Kínának pedig – amely jelenleg a Föld egyik legnagyobb károsgáz kibocsátója – fejlődőként nem kell alkalmazkodnia a szigorú korlátozásokhoz. További probléma lehet, és ez volt a csatlakozást ellenző orosz politikusok, tanácsadók legfőbb érve, hogy a kiotói kötelmek már a közeli években fékezhetik az orosz gazdaság növekedését. „Stabil növekedés esetén Oroszország hamarosan beleütközhet az egyezmény plafonjaiba, és hatalmas büntetésekkel sújthatják” – mondta Pjotr Romanov alsóházi képviselő.

Egyes orosz szakértői vélemények szerint Oroszországnak nem csupán az emisszió-kereskedelemben kell részt vennie (azok az államok, amelyek kibocsátása meghaladja az 1990-es szintet, kvótákat vehetnek az attól elmaradóktól, köztük Oroszországtól), hanem ki kell majd használnia a jegyzőkönyv másik két mechanizmusát is. Azaz: ösztönöznie kell a közös kivitelezésű projekteket emissziócsökkentő beruházások vonzására, illetve létre kell hoznia a kvótakereskedés önkéntes belső piacát, amely kapcsolódik majd az európai (globális) kvótapiachoz. A két orosz energiamonopólium, az Egyesült Energiarendszer (áram) és a Gazprom (gáz) már jelentős összegeket fektetett környezetvédő technológiákba, bevételeket remélve az emissziós jogosítványok kereskedelméből. Mindamellett Konsztantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta a ratifikálás politikai jellegét, kifejezve reményét: a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás nem fog ártani az orosz gazdasági érdekeknek.

Emlékeztetőül: Vlagyimir Putyin elnök hosszas tétovázás után, szeptember végén adott zöld utat a ratifikálásnak, amivel elemzők szerint enyhíteni igyekezett demokrácianyirbáló reformjainak lesújtó nyugati visszhangját. Putyin májusban már megígérte a ratifikálás gyorsítását, miután az EU hozzájárult a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépéshez, és vállalta az Oroszországgal fennálló partnerségi és együttműködési megállapodásának (PCA) az új belépőkre való kiterjesztésével kapcsolatban megfogalmazott orosz aggodalmak enyhítését.