Sok tinédzser tanácstalan, nem tudja, mihez kezdjen a középiskola elvégzése után, és haboznak, hogy folytassák-e tanulmányaikat valamelyik főiskolán.
Ki menjen főiskolára?
„Szinte magunkkal szembeni kötelesség továbbtanulni. Ez nemcsak az érvényesülés lehetséges útja, hanem az örök emberi tudásvágyból és kíváncsiságból fakadó öröm is. Ilyen értelemben én örök diák vagyok“ – nyilatkozta lapunknak a közelmúltban Csehy Zoltán költő, műfordító, tanszékvezető. Részben egyetért vele Roland Vojkovský szlovákiai vállalkozó és sikeres blogger, bár ő maga nem fejezte be a főiskolát, viszont egyfolytában tanul. „Emlékszem, hogyan éltem át a középiskola utolsó évfolyamát, és a szüleim arról faggattak, megyek-e főiskolára. Nem akartam menni. Veszekedtem velük, győzködtem őket, érveltem, mindhiába. Végül postáztam 2 jelentkezési lapot, az egyiket angol, a másikat pedig marketing szakra. Mindkét helyre felvettek, s a marketinget választottam, noha kezdettől fogva tudtam, hogy a főiskolát nem fogom befejezni. Csak azért kezdtem el, hogy időt nyerjek a saját vállalkozásom beindításához, és hogy nyugtom legyen a szüleimtől. Egyfolytában képzem magam, új dolgokat tanulok, de ehhez nekem főiskolára nincs szükségem“ – árulta el Vojkovský.
Szabómihály Gizella nyelvész szerint szintén nagyon fontos, hogy az ember folyamatosan képezze magát és frissítse az ismereteit. Úgy véli, a továbbtanulásnak akkor van értelme, ha valaki számára az ismeretszerzés, és nem csak a diploma megszerzése a fontos. „Köztudott, hogy manapság gyorsan elavul a megszerzett tudás, ezért aki boldogulni akar az életben, annak fel kell készülnie arra, hogy időről időre fel kell majd frissítenie az ismereteit, újakat kell szereznie, sőt, át is kell magát képeznie. Ehhez pedig jó alapokat biztosít a felsőfokú képzés, hiszen egyik célja az, hogy a hallgatók megtanuljanak önállóan tanulni, megtanulják, honnan és hogyan szerezzék meg a számukra szükséges információkat“ – nyilatkozta a nyelvész.
Nagyon sok fiatal határozatlan a szakmák, szakok, főiskolák sokrétű kínálata láttán, mások viszont a munkanélküli végzősökre és az érvényesülés nehézségeire gondolva bizonytalanodnak el, és elmélkednek azon, manapság van-e értelme főiskolára menni. Az alábbiakban összefoglaltuk, egymással szembe állítottuk a továbbtanulás mellett és ellen szóló érveket – remélhetőleg fogódzóul szolgál majd a helyes döntés meghozásakor a középiskolák tanácstalan végzőseinek.
Érdekes
Ki menjen egyetemre?
1. Bizonyos szakmák esetében elkerülhetetlen a főiskola, mert csak az képes megfelelően felkészíteni a kiválasztott jövőbeli foglalkozásra. Aki például orvos, jogász szeretne lenni, szüksége van felsőfokú végzettségre.
2. Jó választás a továbbtanulás annak, aki még nem sejti, mit szeretne a jövőben csinálni. Ha csak azért nem akar valaki főiskolára menni, mert a tanulás túl unalmasnak tűnik számára, elgondolkodhatna azon is, van-e kedve hirtelen munkába állni, esetleg csak minimálbérért fizikai munkát végezni. Talán mégiscsak jobb új ismereteket gyűjteni, s közben tovább gondolkodhat a jövőn.
3. A továbbtanulással, az egyetemen töltött évekkel mindenki meghosszabbíthatja a fiatalságát, a gondtalan diákéletet. Sok fiatalt a szülei támogatnak, ingyen utazhatnak, különböző kedvezményekben részesülhetnek.
4. Érdemes főiskolára mennie annak is, aki már a tanulás mellett vállalkozni akar, miközben szeretne megtakarítani havonta 66,78 eurót. A nappali tagozatos hallgatók egészségbiztosítását ugyanis az állam fizeti, és akinek vállalkozóként évente 5700 eurónál kevesebb a bevétele, annak társadalombiztosítást sem kell fizetnie. Megéri diákként vállalkozni.
5. Van, aki az Erasmus-program miatt megy egyetemre, mely lehetővé teszi, hogy a diákok utazzanak, világot lássanak, külföldön tanuljanak, tapasztalatokat gyűjtsenek, s a költségek nagy részét nem a saját zsebükből kell állni.
Érdekes
Ki ne menjen egyetemre?
1. Akinek a középiskola befejezése után már van szakmája vagy életképes vállalkozói terve, és meg van róla győződve, hogy el tudja magát tartani, a középfokú végzettségével is képes érvényesülni, jó munkahelyet találni, annak nem feltételenül kell főiskolára mennie.
2. Vannak, akik már középiskolásként elkezdtek vállalkozni, segítettek a szüleiknek a családi vállalkozásban, van némi tapasztalatuk az ügyfelekkel, sőt, már haszonra is szert tettek, ez a fajta életmód vonzó számukra, s eltökélt szándékuk vállalkozni – őket sem kell feltétlenül továbbtanulásra ösztönözni.
3. Csak az ne menjen főiskolára, aki kellőképpen céltudatos és van egy jó B terve, azaz pontosan tudja, hogy a középiskola után mit fog csinálni. Egyesek tartanak egy-két év szünetet a tanulásban, utazgatnak egy kicsit, tapasztalatokat gyűjtenek, s később jelentkeznek egyetemre.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.