Kevésbé ismert őszi gabonafélék

Napjainkban, mikor a búza és az árpa megfelelő áron való értékesítése gondokba ütközik, érdemes fontolóra venni néhány kevésbé ismert kalászos gabona termesztését is.

A tritikálé a búza és a rozs keresztezésével jött létre. Elsősorban takarmánynövényként termesztik, napjainkban viszont már fokozatosan teret hódít az étkezési tritikálé termesztése is. Több fehérjét tartalmaz, mint a búzal és a rozs, nagyon jó a betegségekkel szembeni ellenálló képessége. A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú termesztési feltételek kedvezőek a számára. Legjobb előveteménye a korai burgonya, de bármely nyáron betakarított növény után vethető. Önmaga után legfeljebb csak 3 évig termeszthető.

A durum búza, másnéven makaróni búza iránt, az utóbbi időszakban, feltehetően a fogyasztói szokások változásainak is köszönhetően egyre nagyobb a kereslet. Kiváló minőségű búza. Különleges fehérje struktúrájának és sárga pigmenttartalmának köszönhetően elsősorban száraztészta gyártására alkalmas, tojás hozzáadása nélkül. A tojással készült száraztészták ugyanis szalmonellával lehetnek fertőzöttek. A durum búza őszi vetésű fajtái jól bírják a telet. A termesztési feltételekkel szemben nincsenek különösebb igényei, de a hidegebb és kötöttebb, kedvezőtlen víz- és hőgazdálkodású talajok nem megfelelőek számára. Az őszi búzától mintegy 25-30 %-kal kisebb terméshozamot ad. Megfelelő piaci árak esetén érdemes termeszteni, mert termelési költségei nem nagyobbak, agrotechnikája nem bonyolultabb, mint a többi búzafajtáké, sőt víz- és tápanyag igénye mérsékeltebb. Lehetőleg jó kultúrállapotú, tápanyagban gazdag területre kerüljön, ami a kezdeti gyors fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Talajelőkészítése megegyezik az őszi búzáéval, elmunkált, jó szerkezetű, tömör magágyat kíván. A nyáron betakarított hüvelyesek, az őszi káposztarepce, a fehér mustár és az olajretek a megfelelő előnövényei. Nem ajánlott kukorica, napraforgó, burgonya, kalászos gabonák után.

A tönköly búza a legrégebben termesztett búzafajok egyike. Kenyérgabonaként már a görögök is termesztették. Napjainkban elsősorban különleges pékáruk készítéséhez, gyengébb minőségű lisztek javításához használják. Fehérje-tartalma 16-20 %, sikér- és ásványi-anyag tartalma szintén kiváló. Jól viseli az extenzív termesztési feltételeket is. Betegség-ellenálló képessége kiemelkedő, tápanyag-igénye szerény. Termőképessége 35-40 %-kal elmarad a hagyományos búzafajtákétól. Az intenzív termesztésre irányuló ráfordításokat rosszul hasznosítja. Vetése különleges gondosságot igényel, mert pelyvás ikertermése könnyen boltozódik, hiányos lehet a kelés. Kiváló a produktív bokrosodó képessége. A rozs a búza mellett fontos kenyérgabona növény. Takarmányozási célra is használható. A kalászos gabonák közül a rozs rendelkezik a legfejlettebb gyökérrendszerrel. Ennek köszönhetően víz- és tápanyagfelvevő képessége kiváló, így a gyenge termőképességű talajokon is eredményesen termeszthető. Jól tűri a hideg, csapadékos éghajlatot. Kedvező ősz esetén a túl korai vetések buján fejlődhetnek és a tél folyamán kipállhatnak. Túl kései vetésekor viszont a bokrosodás nem fejeződik be az ősz folyamán, áthúzódik tavaszra, s így kisebb termésre számíthatunk. Ez különösen száraz, meleg tavasz esetén káros, mert ilyenkor a fejlődési szakaszok gyorsan követik egymást, tovább növelve a terméskiesést. A késői vetés kedvezőtlen hatását a vetőmag menynyiségének növelésével sem lehet ellensúlyozni. (www.agro)