Jövőbelátó vagy sarlatán volt?

Kilenc esztendős volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, és a párizsi Notre Dame székesegyházról kapták a nevüket. Az élénk fiú gyorsan tanult – latint, görögöt, hébert, matematikát – és asztrológiát. Galilei perbe fogása előtt száz évvel Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta.

Szülei 1522-ben Montpellier-be küldték, hogy orvosnak tanuljon. Három év múltán már engedélyezték neki, hogy orvosi gyakorlatot folytasson. Saját gyógymódját, receptjeit alkalmazta, és rövid idő alatt gyógyítói hírnévre tett szert. Négy évi vándorlás után Montpellier-ben fejezte be tanulmányait.

Ezt követően az Európa-szerte ismert filozófus, Cesar Scaliger meghívására a Garonne-folyó melletti Agenba költözött, és 1534 körül megnősült. Házasságából egy fia és egy lánya született. Az évszázad harmincas éveiben Európában pusztító pestisjárvány azonban elérte Agent is, s elragadta feleségét és mindkét gyermekét.

Nostradamus talán élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás gyakorlása mellett – különösen, mivel fáradhatatlanul küzdött a pestis ellen – , ha itáliai vándorlásai során össze nem találkozott volna egy ismeretlen ferences rendi baráttal. Meglátta és leborulva köszöntötte a szerzetest, mint leendő pápát. És valóban, Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben katolikus egyházfővé választották, és az V. Sixtus nevet vette fel.

Az úgynevezett szabad művészeteket is kitanult orvos-csillagjós az 1550-es években Salon de Provence-ban telepedett le, és ott orvosi gyakorlatot folytatott. Feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. A városban ma is áll a ház, amelyben népes családjával élt.

Azokban az időkben általánosan elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban – a gyógyszerek elkészítésének és bevételének optimális időpontját igyekeztek kikövetkeztetni a csillagok állásából. Feltételezhető, hogy Nostradamus ekkor jöhetett rá valamire, aminek segítségével ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák egyenként ezer négysorosát elkészítette.

Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta Nostradamust, már ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely megjövendölte a király tragikus halálát. Ő azonban a királyi udvarból később visszatért Salonba, és élete hátralévő részében horoszkópokat készített előkelő látogatóinak, valamint folytatta a négysorosok írását.

Amint azt egyik négysorosában megjósolta, Nostradamus 1566. július 2-án hunyt el. Állva temették el a saloni ferencesek templomának falába, majd miután a francia forradalom alatt sírját felnyitották, a Szent Lőrinc-templomban helyezték örök nyugalomra. Sírja és képmása ma is ott található.

Máig vita tárgyát képezi, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó, vagy közönséges sarlatán volt-e. A Próféciák tíz Centuriájának ezer négysoros jóslata közül több valóra vált, míg mások nem következtek be, jelentős részük pedig annyira homályos, hogy lehetetlen belőlük bármit kikövetkeztetni. Nostradamus jóslatait a halálát követő évszázadok során sokan nemcsak elhitték, és esetenként félreértelmezték, hanem már a kezdeti időktől fogva hamisították is és a hamisítványokat propagandacélokra használták, mint például Goebbels náci propagandaminiszter tette.

Példák sorát lehet felhozni arra, hogy politikusok még napjainkban is rendszeresen kikérik döntéseik előtt csillagjósok tanácsait. A „felvilágosodás és a józan ész hazájában“, Franciaországban még ma is működő mintegy 60-100 ezer csillagjós és jövendőmondó évi keresete eléri a 35 milliárd frankot. (mti)