Jeles Szilveszterek

Amikor Európa nagy részében – a katolikus egyház szorgalmazására – december 31. kerekedett fölül az esztendő utolsó napjaként, I. Szilveszter pápáról (az ő pápasága idején lett a kereszténység a Római Birodalomban államvallás) szilveszternek nevezték el.

Három római pápának is Szilveszter volt a neve. I. Szent Szilveszter, akit 314. január 31-én választottak meg a keresztény egyház vezetőjének, és egészen 335. december 31-éig töltötte be ezt a hivatalt, a 33. pápa volt a történelemben. A történetírók szerint kigyógyította I. Constantinust a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva neki. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. A hagyomány Constantinus megkeresztelését is Szilveszternek tulajdonítja, ez azonban történelmileg vitatott tény. Viszont annál bizonyosabb, hogy ez volt a nyolcadik nap Krisztus születése után, amikor a fiúgyermeket régi szokás szerint körülmetélték, így ezt a szent alkalmat lehetett magasztalni.

A Szent Korona küldője

A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilveszter, aki 999-től 1003-ig volt pápa. Korának talán legműveltebb embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Eredetileg Gerbert d’Aurillac néven született, 945 körül, a mai Franciaország Auvergne tartományában. Már ifjú szerzetes korában a későbbi II. Ottó császár tanítómestere. A pápaválasztó zsinat 999. április 2-án választotta meg egyházfőnek. Felszentelése után I. Szilveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szilveszter nevet. Ő küldte államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát. Az évezredforduló tájékán született Giovanni di Sabina a száznegyvennyolcadik egyházfőként lépett a pápai trónra III. Szilveszter néven.

Erdő mellett lakó

A latin Silvester személynév jelentése: erdei, erdő mellett lakó (férfi). Alighanem ilyen lehetett a vidubecki kolostor vezetője, Szilveszter apát is. Ő azzal írta be a nevét a történelembe, hogy – szó szerint – történelmet írt. A legrégebbi orosz évkönyv, a Poveszty vremennih let (Régmúlt idők krónikája, a szakirodalomban előfordul még Nyesztor krónika vagy Őskrónika néven is) eredeti, 1113-ban elkészült változatának a vége ugyanis nem maradt fenn, az akkori idők mind zavarosabbá váló politikai viszonyai miatt. Ezért Vlagyimir Monomah, az utolsó kiemelkedő kijevi uralkodó 1116-ban Szilveszter apáttal íratott új befejezést.

A magyar kultúra és tudomány történetében halhatatlan hely illeti meg az 1504 körül született és 1551 után elhunyt Sylvester Jánost. Az erdélyi Szinyérváralja szülötte alighanem Erdősi János néven látta meg a napvilágot, csak aztán vette fel – a kor szokását követve latin nevét – a Johannes Sylvestert. Ő írta 1538-ban az első magyar nyelvű ábécéskönyvet. A volt krakkói és wittenbergi egyetemi hallgató, később a sárvár-újszigeti nyomda kezdeményezője, aki a reneszánsz műveltség terjedésében – szamosháti í-ző nyelvjárását a héber nyelv bécsi professzoraként is megőrizve – fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verseket írni. Sylvester latin–magyar nyelvtankönyvét, amely 1539-ben jelent meg Grammatica Hungaro-Latina címmel, még a XIX. század elején is lelkesen másolták tudós honfitársaink.

Ismerős történet?

Valójában talán sohasem létezett, mégis híressé vált Bonnard Sylvester, aki a XIX. század vége felé dolgozószobájában, könyvei közt gyönyörködik a tudományok nyújtotta kutatnivalókban. És egyszer ráeszmél, hogy szorgos munkálkodása közepette elfeledkezett valamiről: az életről. Nagy tudását céltalannak érzi, s lázasan küzdeni kezd az elherdálni vélt élet értelméért. Megnyugvást keres, boldogságot, a szépségek örömét. Amikor azután – szinte váratlanul – találkozik a szerelemmel, felismeri, hogy semmiről se késett el.

Ismerős történet? Hát persze hogy! Magántudósunk regényhős, annak az Anatole France-nak (1844–1924) a tollából, akit kortársai közt G. B. Shaw, Thomas Mann és Gorkij a kor legnagyobb írójának és gondolkodójának vallott. France 1881-ben, 37 éves korában ért el kirobbanó sikert a Bonnard Sylvester vétke című regényével. A nagyon szép stílusú, egyszerre szórakoztató és elgondolkoztató olvasmány tanulsága nem több és nem kevesebb, mint hogy minden lehetséges, de semmi se biztos.

Rocky alakítója

Annál bizonyosabb viszont, hogy egy Szilveszter, az őrült Matuska, sohasem kaphat helyet a jeles Szilveszterek panteonjában. Az eszement bécsi kereskedő és gyáros 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradóra, éjfél után 20 perccel felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A merénylő e hídrobbantásával – amelyről Viadukt címmel film is készült – hírhedtté vált, nem pedig híressé, mint druszája, a Rocky- és Rambo-filmek véres pusztításokban ugyancsak jeleskedő sztárja, Sylvester Stallone, az olasz származású amerikai filmszínész.

A jeles Szilveszterek felsorolásából nem lenne illendő kifelejteni Csollány Szilveszter sportolót, olimpiai bajnokot, Galambos Szilveszter humoristát, Ókovács Szilveszter operaénekest vagy Ördögh Szilveszter írót sem.