Játékkal nevelés és oktatás Micimackó óvodájában

Ezekben a napokban másként játszottak, mint az év többi napján. Mintha körbejárnák az égész világot. A szerző felvétele„Hivatalosan természetesen továbbra is Bartók utcai óvoda vagyunk – mondta Hégli Marianna, aki egyúttal a rendkívül népszerű Kisbojtár gyermek néptáncegyüttes vezetője is –, de hogy a gyerekek világához Bartók Béla zenéje mellett más, mesésebb irányból is közelítsünk, az óvoda hat osztályát, pontosabban csoportját már évek óta nem betűkkel, számokkal vagy évfolyamokkal, hanem saját nevekkel különböztetjük meg egymástól. Mivel az óvodánk kétnyelvű – öszszesen mintegy 130 gyermek látogatja –, három magyar és három szlovák csoportunk van: a legkisebbeké a Lienka és a Mókus, azután van Napocska, Včielka, Bambi és Tilinkó. Az előírt rendszeres foglalkozások mellett óvodai szakkörök formájában valamennyi csoportunk ad némi pluszt is a gyerekeknek: vannak kis mazsorettjeink, szlovák és magyar hagyományőrzőink, aerobik, bábjátékos, és angolnyelv-művelő szakköreink. A szülők tehát eldönthetik, hogy hová íratják be a gyermekeiket. Ez az elmúlt években nagyon jól bevált.

Közös ovinév

A kicsik azonban szerettek volna egy olyan közös ovinevet is, mely csakis az övék. Jómagam is elkezdtem gondolkodni, mivel lehetne még mesésebbé tenni a környezetet, s ezáltal vonzóbbá a mi Bartók utcai óvodánkat. A vége – vagyis inkább az eleje – az lett, hogy az elmúlt évben „házi felmérést” végeztünk a gyerekek között: kinek melyik mesefigura a legkedvesebb. Micimackó hatalmas fölénnyel nyert. És mert az ígéret szép szó, pláne, ha gyereknek adja az ember, egy éve, május tájékán elkezdtük festeni az épület három pavilonjára illeszthető micimackós táblákat. De nem feledkeztünk meg a híres medve barátairól sem, s a névadó ünnepségre minden mackósat megtanultunk. Azután ünnepélyes keretek között lelepleztük a táblákat, és Micimackó (szlovákul Macko Pu) beköltözött az óvodánkba. Rengetegen jöttek el a mesés oviavatásra, úgy érzem, nagyszerű szülőink vannak! Ez most, az első születésnapon is bebizonyosodott, amikor is úgy gondoltuk, hogy az egyhetes rendezvénysorozatba a játékos foglalkozások mellett a szülőknek is kijár a figyelem.”

Családi programok

Micimackó idei, első születésnapja alighanem felejthetetlen élmény marad kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az első napon, hétfőn reggel Párkány városa Bartók Béla születésének 125. évfordulóját ünnepelte. A világhírű magyar zeneszerzőre a helyi szabadidőközpontban emlékeztek, ahonnan nem hiányozhatott a Bartók utcai Micimackó óvoda sem. Délelőtt Écsi Gyöngyi népdalénekes és bábjátékos mutatta be Kováts Marcellel közösen megalkotott Az élet és a halál vize című palóc népmese-feldogozását. Ugyanaznap délután pedig az oviban nyílt a micimackósok munkáiból képzőművészeti kiállítás.

Kedden a Micimackó óvodában nyílt napon vehettek részt az érdeklődők. A szülők minden csoportban betekintést nyerhettek az óvoda munkájába, sőt részt is vehettek benne. S ezt maximálisan ki is használták. A program a csoportvezető pedagógusok elképzelésén alapult: többen elmentek a panoráma kisvonattal városnézni Esztergomba, mások meglátogatták a helyi galériát, múzeumot és könyvtárat (ahová a legtöbb szülő nem jár rendszeresen csemetéivel), de volt, aki a Duna-parton beszélgetős pikniket szervezett. A lényeg, hogy a szülők, az óvópedagógusok és a gyerekek együtt legyenek! A tanító nénik s a szülők is azt igazolták vissza, hogy kifejezetten elégedettek az ehhez hasonló rendezvényekkel. Az anyukák-apukák sokkal nagyobb biztonságban érzik a kicsiket, ha jobban megismerik a pedagógusokat, az óvó nénik pedig egy közös tábortűz mellett kevésbé feszélyezetten tudnak párbeszédet kezdeményezni a nehezebben kezelhető gyermekek szüleivel. Az igazgatónő szerint „szerencséjük van” a szülőkkel, legtöbbjük szívesen vesz részt az ilyen és ehhez hasonló gyerek-pedagógus-szülő programban, mindenbe be lehet őket vonni.

Mosoly és boldogság

Ezt bizonyítja a szerdai micimackós nap is, amikor Strédl Teréz pszichológusnő beszélgetett hoszszú órákon át az óvodáskorú gyermekek nevelési sajátosságairól. Az ő előadásán a szülők mellett szép számmal jelentek meg Párkány más tanintézményeinek képviselői, a helyi önkormányzat tagjai is. Hégli Marianna igazgatónő itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Micimackó-hetet a kulturális alapból a város önkormányzata is támogatta. „Igaz, először megmosolyogtak bennünket Micimackó miatt, de kedvesen hozzájárultak, hogy még boldogabbak legyünk!”

Lehet, hogy a kulcsszó a „mosoly” és a „boldogság”?! A csütörtöki Micimackó-olimpián mindenesetre rengeteg mosolygó arcot lehetett látni, nevetős világot visszatükröző gyermekszemeket; és a változatos sportversenyek – ugrott, mászott, futott, pörgött és zuttyant, aki csak bírt – győzteseinek dukáló éremhalmokat, okleveleket, édességcsomagokat. Hanem a nap díja minden ovis csoport számára egy-egy igazi, csodálatos Micimackó-torta volt, a jutalom, amiért még utolsónak is érdemes volt befutni.

Az egész óvoda átalakult

S legvégül jött a péntek. Nagyon korán, pár perccel reggel fél hét után ott toporogtam már a Micimackó óvoda kertjében. Kisvártatva arra eszméltem, hogy vagy fél tucat szülő téblábol körülöttem, egyszerre csillogó és aggódó tekintettel. Merthogy hely hiányában az utolsó nap leglátványosabb attrakcióját csupán délután, a vendégfogadás után tekinthették volna meg (azért akadt, aki velem együtt mégis beprotezsálta magát már reggel). Az ügyes kezű és kimeríthetetlen fantáziájú pedagógusoknak köszönhetően ugyanis az egész óvoda átalakult. Ismét csak a gyerekek ötletei alapján, akik közül családjukkal többen is eljutottak messzi kirándulásokra. Vagy esetleg vágyódtak valamely egzotikus vidékre. A legkisebbek indiánnak öltöztek, s biztosan sem az apacs, sem más törzs nem tiltakozott volna sem szivárványos tolldíszeik, sem tipijeik (sátraik) ellen... És hasonló volt a helyzet az eszkimók iglujaival is. A rideg-hideg klímát kedvelő pingvinek mellett a jeges sarkköri képet halászó gyerekek és mosolygó iglulakók színesítették. A párkányi önkormányzat képviselői mellett ezúttal a budapesti IX. kerületi Palánták testvéróvoda húsz óvópedagógusa is ámuldozott a látottakon. Egy másik teremben az ókori Egyiptom volt látható Kleopátrával, ásatásokkal, piramisokkal, pálmafákkal, oázisokkal. Végezetül pedig Szlovákia és Magyarország turisztikai csalogatója: a két ország lakóit megszemélyesítő gyerekek valamennyien a tájegységüknek megfelelő népviseletbe öltöztek. A Tátra alji szlovák kínálatban káposztagyúrás és sajtkészítés is szerepelt, a magyar Alföld bemutatásához pedig elengedhetetlen kellék volt a gémeskút és a kulcsos kalács, hagyományőrzésképpen pedig a Tilinkó gyermeklakodalom. Az indiánok tüzes vízzel, az eszkimók halmájas falatokkal és teával, az egyiptomiak déligyümölccsel kínálták a látogatókat. Emellett minden csoportban kézműves sarok, az adott világtájnak, országnak megfelelő alapanyag-eszköztár várta a kis kísérletezőket. Az egyes csoportok bemutatkozása után felléptek a már említett ovis körök, a mazsorettektől a bábcsoportig. A gyermekfolklór sem maradhatott ki, ebben a Botorkáló és a Šibali jeleskedett.

Gyerekek, szülők, pedagógusok

„Ezekben a napokban másként játszunk, mint az év többi napján. Mintha körbejárnánk az égész világot. Meglepő, hogy mennyire széles a gyerekeink lexikális ismerete. Szeretnénk a Micimackó-napokból hagyományt teremteni – mondta Hégli Marianna. – Rengeteg kérdésünk van a felnövekvő generáció kapcsán, és a kicsik is hihetetlenül sokat kérdeznek. Én úgy hiszem, akkor tudunk továbblépni, ha együtt keressük és mondjuk ki a válaszokat: Gyerekek, szülők, pedagógusok.