Homoktengerek a Titánon

Houston. Néhány évvel ezelőtt a tudósok úgy vélték, a Titán sötét egyenlítői területei folyékony óceánok lehetnek. Új bizonyítékok szerint valóban tengerekről van szó, homokdűnék tengeréről. A homoknál természetesen ne a földi példára gondoljunk, a Titán homokszemcséi feltehetően jégkristályokból tevődnek össze, jelentette be a Cassini radarfigyelő csapata. Az űrszonda a Titán melletti legutóbbi elhaladása alkalmával, tavaly októberben készített radar felvételein 100 méter magas dűnék észlelhetők, melyek egymással párhuzamosan futnak több száz kilométeren keresztül a hold egyenlítője mentén. Az egyik ilyen „dűnefolyam” 1500 kilométer hosszú, olvasható a Science magazin legutóbbi számában közzétett beszámolóban.

Ralph Lorenz, a Cassini radar műszereit felügyelő Arizona Egyetem Hold- és Bolygókutatási Laboratóriumának munkatársa szerint megdöbbentőek a felvételek, mivel a Szaturnusz holdjáról kapott kép akár Namíbia felett is készülhetett volna, annyira nagy a hasonlóság a felszíni jegyek között. A Titán légköre vastagabb, mint a Földé, gravitációja alacsonyabb, ezért homokja egészen bizonyosan eltérő, sőt minden más is, kivéve a dűnéket létrehozó fizikai folyamatot, magyarázta Lorenz.

Tíz évvel ezelőtt a tudósok azt hitték, a Titán túl messze van a Naptól, hogy a szülőcsillag által keltett szelek elég erősek legyenek a dűnék megformálásához. Ezért alakult ki az a nézet, mely szerint a szaturnuszi hold sötét egyenlítői területei folyékony etán óceánok. Azonban pontosan az alacsony gravitáció miatt egy nagyon enyhe, a kutatók becslése szerint másodpercenként fél méter sebességű szél is elegendő a szemcsék elfújásához. Emellett a Szaturnusz erős gravitációja jelentős árapály-erőket gerjeszt a Titán légkörében. Számszerűen az óriásbolygó által a Titánra mért gravitációs vonzás négyszázszorosa annak, amit a Hold gyakorol a Földre. A Cassini radarja által látott dűnék sémája különböző irányból fújó szelekre utal, ami megint csak árapályhatás által keltett szeleket valószínűsít.

A szemcsék összetétele ismeretlen, lehet szerves anyag, vízjég, a kettő keveréke, de ezek pusztán találgatások, a választ optimális esetben a Cassini látható és infravörös fényű feltérképező spektrométere adja majd meg, míg a homok kialakulása egy külön történet. (sg)