Hogyan védjük meg adatainkat?

Ruhavásárlás reggel, a megvásárolt ruha felpróbálása még aznap este a házból való kilépés nélkül, a fittségi szint javítása edzéssel az életjelek valós idejű ellenőrzése mellett, munkavégzés távolról – ezek csak ízelítők a hálózatba kapcsolt világ kínálta számtalan lehetőségből. Sok internethasználó a közösségi oldalakat, az üzenetküldő szolgáltatásokat és az egyéb platformokat is szívesen használja a téveszmecserékhez, legyen szó akár üzleti ügyekről, akár szórakozásról.

A gondatlan internetes önkifejezés azonban káros következményekkel járhat: ha sok ember számára láthatók a kommentek, fotók vagy egyéb személyes tartalmak, akkor általában kellő figyelmet is kapnak – csak sajnos nem mindig a kívánt figyelmet. Az információk ráadásul elképesztő gyorsasággal terjednek az interneten a fizikai világhoz képest, és ha egyszer valamit posztoltunk a neten, azt szinte lehetetlen többé eltávolítani. A személyes adatok védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételét ezért mindenfajta online jelenlét elválaszthatatlan részévé kellene tenni.

Egy Kaspersky-tanulmány szerint az online szolgáltatások használatakor még mindig túlságosan alacsony a biztonságtudatosság: az Y generációsok napi átlagban 7 órát töltenek az interneten, ennek ellenére csak 36%- uk van tudatában annak, hogy fejlesztenie kellene a biztonsági készségeit. 37%-uk úgy gondolja, túl unalmas ahhoz, hogy kiberbűncselekmény áldozatává váljon.

Ez óriási hibának bizonyulhat, főleg annak fényében, hogy milyen olcsón árulják az érzékeny adatokat a fekete weboldalakon, ami újabb bizonyíték a kiberbűnözés elterjedtségére. Csak a példa kedvéért, orvosi leleteket 1 és 30 amerikai dollár közötti tartományban, szkennelt útleveleket pedig 6 és 15 dollár közötti áron lehet venni. Az érzékeny információkkal való visszaélés ugyanakkor csak egyike azoknak a veszélyeknek, amelyek a valós életre kiható következményekkel járhatnak az internethasználók számára. A doxolás, azaz egy személy nyilvános démonizálása, meghurcolása az interneten, ugyancsak rettenetes következményekkel járhat. Lényegében az áldozat rokonaival és barátaival fennálló kapcsolatát, valamint a karrierjét is veszélyezteti. A támadók szándékosan okoznak kárt a személyes információk szelektív közzétételével, vagyis például a kínos információk nyilvánosságra hozatalával. Mivel a munkáltatók vagy a potenciális alkalmazottak ma már gyakorta a LinkedInen, az Instagramon, a Facebookon és a Twitteren kutakodva próbálják ellenőrizni az alkalmazottak és a jelentkezők jó hírnevét, egyes érzékeny információk közzététele a társadalmi megítélés romlását vagy a pénzügyi biztonság elvesztését eredményezheti.

Az online adatvédelem kezelésekor és az interneten rólunk fellelhető adatok ellenőrzés alatt tartásakor két fő elvet kell követnünk: tudnunk kell, mit tudnak rólunk, és el kell távolítanunk mindent, amit csak tudunk. Manapság már számos eszköz áll a felhasználók rendelkezésére ahhoz, hogy visszaszerezzék a magánélet sérthetetlenségéhez való jogot, vagy hogy legalább bizonyos fokú ellenőrzést gyakoroljanak az általuk most vagy a múltban megosztott információk felett. Használjuk ki hát ezeket az eszközöket.

De miként kerülhetjük el az adatainkkal való visszaélést, és miként tehetjük biztonságosabbá az online önkifejezésünket?

Keressen rá saját magára a Google oldalán. Ha tudja, milyen információk érhetők el nyilvánosan önről, akkor mindjárt tisztább képe lesz arról, hogy mit tudnak felhasználni ön ellen. Ha a nevére rákeresve nem jön ki sok találat, akkor feliratkozhat a Google-értesítésekre, hogy lássa, ha valami felbukkan önről valahol a weben.

Próbálja ki az úgynevezett személykereső motorokat, amelyek segítségével nyílt webes adatok vagy kormányzati nyilvántartások használatával végezhet háttérellenőrzést az embereken.

Nézze át a közösségi oldalakra feltett posztjait: ellenőrizze azoknak a helyeknek a geocímkéit, ahol gyakran tartózkodik, például a lakásáét vagy az irodáét, vagy az olyan fotókat, amelyek elárulhatják ezek helyszínét.

Használjon olyan megoldásokat, amelyek meggátolják, hogy az alkalmazások indokolatlanul nyomon kövessék az eszközeit.

Ha úgy gondolja, hogy az interneten önről fellelhető információkat felhasználhatják ön ellen, próbáljon meg megszabadulni tőlük. A közösségi hálózatok esetében ez viszonylag könnyű: vagy távolítsa el a privát adatokat tartalmazó posztjait, vagy tegye priváttá a profilját.

A közösségi hálózatok mellett számos más alkalmazásnak is van olyan közösségi komponense, amely információkat árulhat el, kezdve attól, hogy milyen nyelvet tanul, egészen a szexuális aktivitása szintjéig. Fordítson kiemelt figyelmet a földrajzi adatokat rögzítő alkalmazásokra, például a fitnesz nyomkövető alkalmazásokra. Ellenőrizze, hogy az ilyen alkalmazásokban nyitott fiókja privát-e.

Mérje fel, hogy milyen szolgáltatásokat használ vagy használt, például az online áruházakat, a különféle közösségimédia-alkalmazásokat, bejelentkező alkalmazásokat stb. Ha már nem használja ezeket, vagy nem akarja, hogy bárhol információ jelenjen meg önről ezekből az alkalmazásokból, kérje az adatai törlését ezektől a szervezetektől. Az adatvédelmi törvények (GDPR) miatt a szolgáltató számára egyszerűbb, ha simán csak eltávolítja az adatait, mint ha megkockáztatja, hogy a szabályozó hatóságok hatalmas bírságot vessenek ki rá.

Ha bizonyos információkat nem lehet eltávolítani a forrásból, akkor az úgynevezett „elfelejtés jogával” élve utasíthatja a keresőmotort, hogy távolítsa el a keresési eredményekből a privát adatait tartalmazó weboldalakra mutató hivatkozásokat.

(szl)