Ha azt mondom: milánói...

Éva barátnőm nem tartja magát valami jó szakácsnőnek. Feltevését azonban megcáfolják azok a finom ételek, amelyeket nála ettem. Ezek közül való a milánói rakott makaróni. Talán már huszonöt év is eltelt azóta, hogy először meghívta családomat erre a specialitására. Akkoriban én még inkább csak a magyar konyhának hódoltam, ezért a vendéglátás – számunkra egzotikusnak mondható ízeivel – óriási sikert aratott. A receptet természetesen elkértem, s az eltelt évek folyamán jó néhányszor tovább is adtam. Az én ismerőseim is továbbadták az ő ismerőseiknek, azok az ő további ismerőseiknek, és így tovább… Ha annak idején ilyen sikeresek lettünk volna Éva barátnőmmel a Multi Level Marketing terén, mára már felettébb gazdagok lennénk. De sebaj, a milánói rakott makaróni, ez a remekbeszabott testi táplálék sok-sok embert részesített nagy szellemi gazdagságban. Mert nemcsak a gyomor kívánalmainak tesz eleget, hanem az ember minden érzékszervét felborzolja, s a legtökéletesebb módon ki is elégíti.

Ha otthon felteszem a kérdést, mit készítsek például szombati ebédként, s a pillanatnyi csend után félig kérdezve, félig eldöntve mondom: milánóit, már be se tudom fejezni, a család azonnal a szavamba vág: az nagyon jó lesz! Az Éva néni receptje! S mindahányszor nekifogok az elkészítésének, vidám, boldog, megelégedettséget árasztó hangulat lesz úrrá a házban. Lassan rájöttem, hogy lelki bajok gyógyítására és kisebb családi perpatvarok elsimítására is képes. Hiszen amikor kiveszem a sütőből az ínycsiklandó illatokat árasztó pompás konyhaművészeti remekművet, hívás nélkül is a konyhában terem a család apraja-nagyja. S az előbb még esetleg civakodó, durcáskodó családtagok arcán minden gondot feledtető mosoly fakad, s mindenki nagy elvárásokkal tartja elém a tányérját, hogy megkapja a csábítóan gőzölgő, ízletes falatot.

A milánói rakott makaróni

Hozzávalók:

50 dkg makaróni vagy spagetti tészta; a szószhoz: 50 dkg csiperkegomba, 30-40 dkg reszelhető sajt, 30 dkg sonka, 1-1,5 pohár csemegetejföl, 4 dl kecsap vagy paradicsompüré, olaj, vaj, fűszerek (oregánó, feketebors, esetleg pizzafűszer-keverék)A tésztát sós vízben megfőzzük (vigyázzunk, hogy ne főjön szét!). Közben elkészítjük a szószt: a gombát felaprítjuk, olajon félig megdinszteljük, hozzákeverjük a csíkokra vágott sonkát, majd együtt folytatjuk a dinsztelést. Hozzáadjuk a kecsapot, a fűszereket, a lereszelt sajt felét, a legvégén a tejfölt.

A tésztát három részre osztjuk: az első harmadot ráhintjük a megolajozott tűzálló edény aljára, erre szósz jön, ezután a tészta második harmada következik, erre megint szósz kerül, végül az utolsó adag tészta. A tetejére vajdarabkákat szeletelünk, és bőven megszórjuk reszelt sajttal. Előmelegített sütőben kb. fél óráig sütjük, amíg a sajt kicsit megbarnul. Tálaláskor kecsapot is kínálhatunk hozzá.