Gettókban élnek a romák

Százhetven csehországi városban és faluban 310 gettónak minősíthető lakóhelyeket találtakČTK-felvételSzegényebbek és rosszabb körülmények között élnek a romák, mint ahogy eddig gondoltuk – összegezte a szociológusok véleményét a Hospodářské Noviny című politikai és gazdasági napilap. A legsúlyosabb felismerés, hogy ez a mintegy 80 ezer roma ember külső segítség nélkül képtelen kitörni a gettókból és a saját lábára állni. A gettólakók minden ellenállás nélkül hagyják magukat meglopni az uzsorásoktól, s nem érdekli őket, hogy járnak-e az iskolába a gyerekeik, vagy sem, s az sem, hogy a fiatal cigánylányok egyetlen foglalkozása, megélhetési lehetősége az olcsó pénzért űzött szex. Bizonyított tény az is, hogy a csehországi romagettók igen gyakran a városok és falvak vezetésének döntése következtében jönnek létre, miután azok egy helyre költöztetik a problémás lakosaikat.

A példa nélküli széles körű szociológiai felmérés tíz hónapig tartott, s a szakemberek csoportjai 170 csehországi városban és faluban összesen 310 gettónak minősíthető lakóhelyeket találtak. Néhány helyen ezek lerombolódott tömbházakból álltak, míg másutt néhány hasonlóan nehezen besorolható lakóházból, fabarakkból vagy elhagyott volt gazdasági épületekből, amelyeket a romák elfoglaltak.

„Az ország északi részén szinte minden nagyobb város szélén megtalálható a roma gettó“ – olvasható a jelentésben. Prága környékén is több gettó található. Korábban a témával foglalkozó szociológusok is legfeljebb néhány tucat gettóról beszéltek, most pedig kiderült, hogy több mint háromszáz ilyen település van.

„A gettók és a gettólakók magas száma minket is komolyan meglepett“ – jelentette ki Czeslaw Walek, a kormány romaügyi bizottságának titkára. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a falvakban ezek a települések fokozatosan elhalnak, de a városokban növekednek. Lakosaik egyre nagyobb részét a szlovákiai romák teszik ki, akik rokonaik után költöztek ki Csehországba sorsuk jobbra fordulását remélve.

A gettók döntő része az utóbbi tíz évben jött létre. „Nagy szerepet játszott ebben a lakóházak privatizációja, a vagyoni kárpótlás, s a többségi lakosság gazdagodása, amely egyre kevésbé kíván közösködni a romákkal. Nem igen látok lehetőséget arra, hogy ezt a folyamatot megállítsuk“ – jegyezte meg Ivan Gabal, szociológus. Bizonyos lehetőséget abban lát, hogy Prága erre a célra pénzt és támogatást kap az Európai Uniótól. A cseh kormány már bejelentette, hogy megpróbálja a pénzeket megszerezni. A munkaügyi és népjóléti minisztérium azt állítja, hogy ennek következtében 2008–2013 között mintegy kétmilliárd koronát tud majd fordítani a gettók felszámolására és a romák megsegítésére. „Még a legkedvezőbb esetben is legalább 30–40 évre lesz szükség a probléma felszámolásához – állítja Gabal. Megjegyezte: a kormányzatnak még nincsenek konkrét tervei a gondok megoldására, s nagy kérdés az, hogyan fogadják majd az elképzeléseket maguk a romák.