„Féltem a feleségemet”

„A Dupont Circle negyedben élek, a belvárosban. A gyilkosságok nagyobbik része a külső kerületekben történt, itt elég nyugodt a helyzet. Az édesanyám azonban Montgomeryben lakik, ahol már ölt a rém, ott aggódnak az emberek. Igaz, tenni nem sok mindent tudnak, de az iskolákban például nem engedik ki a gyerekeket az udvarra, a szülők pedig mindenhova elkísérik őket. Én is inkább bevásárolok anyámnak, és elviszem, hogy kevesebbet kelljen az utcára mennie.”

Bács Nagy András (sajtóattasé):

„Bár a külső szemlélőnek nem tűnik fel, hogy egy sorozatgyilkos szedi az áldozatait, azért mindenki igyekszik bizonyos óvintézkedéseket hozni. A feleségem nyelviskolába jár, és mióta a gyilkosságok történtek, nem engedem, hogy buszra szálljon vagy metróval menjen, inkább saját magam viszem el autóval. Ezzel valószínűleg mások is így vannak. Ezenkívül azonban nyugalom uralkodik. Mivel a gyilkos eddig inkább külvárosokban ölt, kevésbé forgalmas helyeken, ezért ezeken a környékeken értelemszerűen nem szívesen tartózkodik senki, mindenki megpróbál ott közlekedni gyalogosan, ahol sokan járnak. A bevásárlóközpontoknál igyekszünk a bejárathoz közel parkolni.”

David Ignatius (újságíró, Washington Post):

„Az embereket leginkább az zavarja, hogy semmit sem tudnak a gyilkosról. Az eddigi áldozatoknak nincs semmilyen közös vonása, nem lehet tudni, legközelebb ki a célpont. Csak azt tudjuk, hogy egy nagyon felkészült férfiról van szó, aki sorra járja a kerületeket. Sokan ezt is egyfajta terrorként élik meg a tavaly szeptemberi New York-i és washingtoni terroristaakciók után, mivel ez is az átlagemberek ellen irányul, így érthető az aggodalom. (MH)