Felépítik Attila palotáját

Vagyis pontosan ott, ahol egyes történészek feltételezései szerint az építmény egykor állt. A négymilliárd forintos beruházás alapkövét a jövő év közepén rakják le – tájékoztatott a terveket finanszírozó Attila-alapítvány kurátora.

Kocsi János elmondta: a dokumentumok szerint a 400-tól 453-ig élt hun király egy ideig a mai Tápiószentmárton területén fából és kőből épült palotában lakott.

Ez adta az ötletet az ősi építmény képzeletbeli másának valóra váltásához, s a tervezésre az alapítvány pályázatot írt ki. A nyertes Haide Tibor építész, aki 6 ezer négyzetméteres területre kívánja felépíteni, főként fából a palotát.

Az elképzelés szerint 4, egyenként 28 méter magas torony díszíti majd a különleges épületet, hozzátartozik még egy trónterem, alatta 2800 négyzetméteres pince húzódik majd. Itt kiállítótermeket, vendéglátóhelyeket szeretnének működtetni. Egy időben kétezer látogatót fogadhat majd az időutazásra elkalauzoló építmény.

A kurátor felhívta a figyelmet: a megvalósításhoz szükséges pénz egy részét európai uniós forrásokból teremtik elő, s már jelentkeztek hazai és külföldi befektetők is, hogy részt kívánnak venni a projektben.

Az Attila-vár igazi idegenforgalmi attrakcióvá válhat, annál is inkább, mert a napokban elhunyt Puskás Ferenc mellett Attilát tartják a leghíresebb magyarként számon a világon – vélekedett Kocsi János.

Az elképzelés szerint később szállodák, korabeli falu, Árpád-kori templom épülhet még a vár közelében. Mindez számítások szerint évi egymillió turistát vonzhat majd erre a vidékre, s meghozhatja a Budapesttől 60 kilométerre lévő településnek a fellendülést. Ez a környék jelenleg az elmaradott térségek közé tartozik, kevés a munkaalkalom, a vár megvalósítása által viszont egyszerre több száz helybéli lakos juthat majd állandó megélhetéshez.