A virágok végigkísérik az embert születésétől haláláig, hisz már ősidők óta gyűjti őket, hogy magát vagy környezetét díszítse velük. A virágajándék a barátság, az elfogadás és a szeretet jele volt mindig is, a lányok fejkoszorúkat kötöttek virágokból, s a halottakat is csokrokkal, koszorúkkal búcsúztatjuk régóta.
Fantázia és kézügyesség
Már nyolcadik alkalommal rendezték meg a tavaszi virágkötészeti versenyt a Karvai Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Középiskolában, amelyen hat hazai és egy budapesti középiskola tanulói vettek részt. A diákoknak két feladatot kellett megoldaniuk: egy tavaszi koszorút és egy tavaszi fantáziadekorációt kellett készíteniük.
A megadott 45 perc alatt a versenyzők által elkészített, többnyire színes, vidám tavaszi koszorúk az ember és a természet szoros egységét jelképezték, a megújuló tavaszi természet szimbólumai voltak. A zsűri szerint a legszebb tavaszi koszorút Štefan Sloboda (Éberhard) készítette.
A diákok második feladata egy tavaszi fantáziadekoráció készítése volt, melyre a zsűri 90 percet szabott meg, témája: a tavasz érkezése. Ebben a kategóriában valóban szárnyalhatott a versenyzők képzelete, hiszen itt a virágkötők fantáziája, alkotóvágya végtelen. Összességükben különlegesnek, meghökkentőnek és érdekesnek kell lenniük a kompozícióknak, a kísérletezések során fantáziadús és kreativitást tükröző, exkluzív tulajdonságokkal rendelkező készítmények születhetnek.
Az egyik versenyző a Születést adta munkája címének, s ezt a következőképpen jellemezte: – Az ébredés jelképe, amikor a virágok kibújnak a földből, bimbót hoznak, melyből gyönyörű virág lesz. Egy új élet születik. Ezzel a kompozícióval azt szerettem volna, hogyha valaki ránéz, lássa, olyan, mintha a nagy bokor volna az édesanya, alatta a bimbós virágos kicsi gyerekek, és az anya féltőn nyújtja ki felettük a karjait. Azért próbáltam olyan környezetben elhelyezni a növényeket, mely megpróbálja kicsit visszaadni a gyökerek jelentőségét, ami elengedhetetlen az élethez.
További versenyző Az élet fája címet adta munkájának, s ezt így jellemezte: – Az első, ami az eszembe jutott, hogy ilyenkor térnek haza költöző madaraink, és az első, amit tesznek, hogy felújítsák a fészküket, otthonukat, hogy új nemzedék születhessen. Ezt szimbolizálja a fészek. A kompozíció másik része egy bukszus, amit a fészekbe ültettem. A bukszus jelképezi az élet fáját, ezt már az ókori görögök is az élet szimbolizálására használták.
Ebben a kategóriában Szlávik Szilvia (Karva) végzett az első helyen. A csapatversenyt a karvai középiskola nyerte az éberhardi és a pöstyéni iskolát megelőzve.
A zsűri a technikai kidolgozást és a művészi hatást értékelte. A tavaszi koszorú készítésénél a felhasznált anyagok kiválasztását, a kompozíció szilárdságát, a virágok hosszantartó üdeségének biztosítását, a növények rögzítési módját értékelte.
A második versenyszámban a művészi összhatás következtében elsősorban a színösszeállítást, az ötletességet, a fantáziadús megoldásokat és a célszerűséget vették figyelembe. Ugyancsak értékelték, hogy a kiválasztott alapanyagok mennyire felelnek meg a megadott témának, vagyis hogy valóban a tavaszhoz kötődő virágokat, kiegészítőket használták-e a versenyzők. Napjainkban inkább a szellősebb kompozíciók a divatosak, a finomabb, szelídebb kiegészítő elemek használata a jellemző. A szabad fantáziadekorációk ihletése személyes élményekben vagy ideálokban keresendő. A szabad virágkötészet abból az élményből fakad, hogy legbelső érzéseket fejezzen ki, s célja, hogy a szemlélő – a mű hatására – együttérezzen alkotójával, ráérezzen szándékára.
A zsűri elnöke – Jana Vargová virágkötő – szerint a résztvevők nagyobbik része már most, diákként is nagyon jó minőségű munkát végzett. A tanulók számára presztízst jelent részt venni az országos megmérettetésen, ami tehetségkutatásként is felfogható, hiszen az elkészült kompozíciókból kiállítást rendeztek, és nemegyszer megtörtént, hogy az érdeklődők között virágbolt-tulajdonosok is voltak, s az elkészített művek alapján ajánlottak munkát a diákoknak.
Az igények és az elvárások a virágkötő biológiai, termesztési, esztétikai és technikai ismeretének, valamint a gyakorlatból eredő kreativitásának állandó, folyamatos fejlesztését kívánják. Ennek megvalósulása visszahat a szakma fejlődésére, társadalmi megítélésére, mert ebben a szakmában is a gyakorlat a legfontosabb: érezni kell a virágot!
MIRIÁK FERENC
virágok végigkísérik az embert születésétől haláláig, hisz már ősidők óta gyűjti őket, hogy magát vagy környezetét díszítse velük. A virágajándék a barátság, az elfogadás és a szeretet jele volt mindig is, a lányok fejkoszorúkat kötöttek virágokból, s a halottakat is csokrokkal, koszorúkkal búcsúztatjuk régóta. A virágkötészet tágabb értelemben a növényelrendezés, életvitelünk és környezetkultúránk kifinomult eleme. A virágkötészeti alkotások személyes, társadalmi, vallási eseményekhez, sorsfordulókhoz kapcsolódnak, vagy környezetesztétikai szempontból jelentősek.
Már nyolcadik alkalommal rendezték meg a tavaszi virágkötészeti versenyt a Karvai Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Középiskolában, amelyen hat hazai és egy budapesti középiskola tanulói vettek részt. A diákoknak két feladatot kellett megoldaniuk: egy tavaszi koszorút és egy tavaszi fantáziadekorációt kellett készíteniük.
A megadott 45 perc alatt a versenyzők által elkészített, többnyire színes, vidám tavaszi koszorúk az ember és a természet szoros egységét jelképezték, a megújuló tavaszi természet szimbólumai voltak. A zsűri szerint a legszebb tavaszi koszorút Štefan Sloboda (Éberhard) készítette.
A diákok második feladata egy tavaszi fantáziadekoráció készítése volt, melyre a zsűri 90 percet szabott meg, témája: a tavasz érkezése. Ebben a kategóriában valóban szárnyalhatott a versenyzők képzelete, hiszen itt a virágkötők fantáziája, alkotóvágya végtelen. Összességükben különlegesnek, meghökkentőnek és érdekesnek kell lenniük a kompozícióknak, a kísérletezések során fantáziadús és kreativitást tükröző, exkluzív tulajdonságokkal rendelkező készítmények születhetnek.
Az egyik versenyző a Születést adta munkája címének, s ezt a következőképpen jellemezte: – Az ébredés jelképe, amikor a virágok kibújnak a földből, bimbót hoznak, melyből gyönyörű virág lesz. Egy új élet születik. Ezzel a kompozícióval azt szerettem volna, hogyha valaki ránéz, lássa, olyan, mintha a nagy bokor volna az édesanya, alatta a bimbós virágos kicsi gyerekek, és az anya féltőn nyújtja ki felettük a karjait. Azért próbáltam olyan környezetben elhelyezni a növényeket, mely megpróbálja kicsit visszaadni a gyökerek jelentőségét, ami elengedhetetlen az élethez.
További versenyző Az élet fája címet adta munkájának, s ezt így jellemezte: – Az első, ami az eszembe jutott, hogy ilyenkor térnek haza költöző madaraink, és az első, amit tesznek, hogy felújítsák a fészküket, otthonukat, hogy új nemzedék születhessen. Ezt szimbolizálja a fészek. A kompozíció másik része egy bukszus, amit a fészekbe ültettem. A bukszus jelképezi az élet fáját, ezt már az ókori görögök is az élet szimbolizálására használták.
Ebben a kategóriában Szlávik Szilvia (Karva) végzett az első helyen. A csapatversenyt a karvai középiskola nyerte az éberhardi és a pöstyéni iskolát megelőzve.
A zsűri a technikai kidolgozást és a művészi hatást értékelte. A tavaszi koszorú készítésénél a felhasznált anyagok kiválasztását, a kompozíció szilárdságát, a virágok hosszantartó üdeségének biztosítását, a növények rögzítési módját értékelte.
A második versenyszámban a művészi összhatás következtében elsősorban a színösszeállítást, az ötletességet, a fantáziadús megoldásokat és a célszerűséget vették figyelembe. Ugyancsak értékelték, hogy a kiválasztott alapanyagok mennyire felelnek meg a megadott témának, vagyis hogy valóban a tavaszhoz kötődő virágokat, kiegészítőket használták-e a versenyzők. Napjainkban inkább a szellősebb kompozíciók a divatosak, a finomabb, szelídebb kiegészítő elemek használata a jellemző. A szabad fantáziadekorációk ihletése személyes élményekben vagy ideálokban keresendő. A szabad virágkötészet abból az élményből fakad, hogy legbelső érzéseket fejezzen ki, s célja, hogy a szemlélő – a mű hatására – együttérezzen alkotójával, ráérezzen szándékára.
A zsűri elnöke – Jana Vargová virágkötő – szerint a résztvevők nagyobbik része már most, diákként is nagyon jó minőségű munkát végzett. A tanulók számára presztízst jelent részt venni az országos megmérettetésen, ami tehetségkutatásként is felfogható, hiszen az elkészült kompozíciókból kiállítást rendeztek, és nemegyszer megtörtént, hogy az érdeklődők között virágbolt-tulajdonosok is voltak, s az elkészített művek alapján ajánlottak munkát a diákoknak.
Az igények és az elvárások a virágkötő biológiai, termesztési, esztétikai és technikai ismeretének, valamint a gyakorlatból eredő kreativitásának állandó, folyamatos fejlesztését kívánják. Ennek megvalósulása visszahat a szakma fejlődésére, társadalmi megítélésére, mert ebben a szakmában is a gyakorlat a legfontosabb: érezni kell a virágot!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.